INSIGHTS

A TÉVÉ HELYE A LAKÁSBAN
Hírek

A TÉVÉ HELYE A LAKÁSBAN

A tévékészülék legnépszerűbb helye a hálószoba: a televíziós háztartásban élő személyek 71%-a rendelkezik tévével ebben a helyiségben. A Nielsen Közönségmérés 2013. októberi adatai alapján a legtöbb időt is a hálószobában fordítjuk tévézésre, a napi mennyiség 52%-át a hálószobai készülék nézése teszi ki.

Budapest, 2014. január 6. – Magyarországon a televízióval rendelkező háztartások felében több televíziókészülék is volt 2013 októberében. A Nielsen Közönségmérés egy különleges, a tévékészülékek egyedi jellemzőit tartalmazó adatbázis segítségével megvizsgálta a tévé lakáson belüli elhelyezését és a nézői viselkedést a lakás különböző helyiségei szerint.

A napi tévénézés megoszlása helyiségenként

A teljes népesség a tévézésre fordított idő felét meghaladó részben a hálószobában található készüléket nézte, a napi átlag 277 percnyi tévénézési időből 145 percet töltöttek ezzel 2013 októberében. A nappaliban található tévékre egy nap átlagosan 108 perc jutott, a gyerekszobai tévére 12, a konyhában levő készülékre 9, míg a lakás egyéb helyiségeiben található tévékre mindössze 3 perc.
A 4-17 évesek a tévézésre fordított napi 191 percük egynegyedét töltötték a gyerekszobai tévé előtt, ennél több idő jutott mind a nappaliban, mind a hálószobában elhelyezett tévék nézésére.
A kereskedelmi szempontból kiemelt 18-49 éves korosztály napi közel 4 órás televíziónézési idejének megoszlása helyiségek szerint a teljes népességéhez hasonló: a tévénézéssel töltött idejük 52%-a a hálószobában, 41%-a a nappaliban és 4%-a gyerekszobában található készülék előtt telt.
Az 50 év felettiek napi 6 órát fordítottak tévénézésre októberben, ebből az időből az átlagosnál nagyobb részt töltöttek el a hálószobában illetve a konyhában, és viszonylag kisebb részt a nappaliban.

A televíziókészülékek helye a lakásban

A teljes népesség körében a tévékészülék legnépszerűbb helye a hálószoba: 2013. október végén a televíziós háztartásban élő népesség 71%-a rendelkezett tévével a hálószobában, míg a nappaliban 54%, a gyerekszobában 17%, a konyhában pedig 9%.
Az egy tévés háztartásokban élők felénél az egyetlen tévé a nappaliban volt, 48%-nál pedig a hálószobában. A több tévés háztartásban élők túlnyomó többségénél, 86%-nál az egyik tévé a hálószobában volt. 56% rendelkezett tévével a nappaliban, 27% a gyerekszobában, 15% a konyhában, 5% pedig más helyiségben.
Az 50 év felettiek a fiatalabb generációkhoz képest nagyobb arányban helyeztek el tévékészüléket a hálószobában és kisebb arányban a nappaliban. Érthető okokból éppen a gyerekszobai tévék elterjedtsége mutatja a legnagyobb különbséget életkor szerint: míg a 4-17 évesek 41%-a él olyan háztartásban, ahol van
tévé a gyerekszobában, a másik két korcsoport esetében ez az arány jóval alacsonyabb: a 18-49 évesek 20%-a, míg az 50 év felettieknek csupán 4%-a él olyan lakásban, ahol van gyerekszoba és abban TV is található. A konyhában főként az 50 felettiek tartanak televíziót, azonban körükben sem meghatározó mértékben, mindössze 11% arányban gyarapítja tévékészülék a konyhai felszerelések listáját.

Napi elérés helyiségenként

A hálószobában tévével rendelkezők több mint 60%-a be is kapcsolta a készüléket naponta legalább 1 percre, és a nappaliban elhelyezett tévék napi elérése is hasonlóan alakult. A gyerekszobában tévével rendelkezők 29%-a használta az itt levő tévét napi jelleggel, a konyhai készülék esetében pedig 44% ez az arány.
Az egy tévés háztartásban élők 83%-a kapcsolta be egy átlagos nap legalább egy percre a tévét, amennyiben az a hálószobában volt, és 76% akkor, ha a nappaliban volt a készülék. A több tévés háztartásban élők 53%-a használta a hálószobában levő tévéjét, 55% a nappaliban található készüléket, 28% a gyerekszobai tévét és 42% a konyhában levő tévét. (A százalékos mutatók mindig azokra vonatkoznak, akik rendelkeznek tévével az adott helyiségben.)
A gyerekszobában tévével rendelkező 4-17 évesek fele nézte az itt található tévét legalább egy percig egy átlagos napon. Ennél valamivel magasabb, 54% azon gyerekek aránya, akik használták a nappaliban levő tévét egy átlagos napon.
A 18-49 évesek 57-57%-ban néztek tévét a hálószobában illetve nappaliban, feltéve hogy rendelkeztek tévékészülékkel az adott helyiségben. A gyerekszobai tévét naponta 20%, a konyhában levőt pedig 29% kapcsolta be legalább egy percre.
Az 50 év felettiek több mint 70%-a nézte naponta a hálószobai illetve a nappaliban lévő tévét. Aki tartott tévét a konyhában, azok nagy része, 63%-a használta is a készüléket naponta. A gyerekszobai készüléket azonban az idősebb korosztály azon tagjai sem nézték intenzíven, akiknek lett volna erre lehetőségük: mindössze 10%-uk nézett bele legalább egy percre a gyerekszobai tévén futó programba.

Napi nézett idő helyiségenként

A teljes népesség egy átlagos napon 204 percet töltött a hálószobai, és majdnem ugyanennyit, 202 percet a nappaliban található tévé előtt. A gyerekszobai tévé nézésére 68 percet, a konyhában levő tévére pedig 93 percet fordítottak azok, akiknél volt tévé az adott helyiségben.
Az egy tévés háztartásban élők hosszabb ideig, 327 percig nézték a tévét, ha az a hálószobában volt, mint azok, akik a nappaliban helyezték el a készüléket. Ez utóbbi esetben 279 perc volt a nézett idő napi átlaga.
A több tévés háztartásban élők a hálószobában átlagosan napi 159 percet tévéztek, a nappaliban 163-at, a gyerekszobában 62 percet, a konyhában pedig 85-öt, minden esetben feltéve, hogy volt az adott helyiségben tévé.
A lakás különböző helyiségeiben történő napi nézési időt korcsoport szerint nézve látható, hogy a 4-17 évesek a nappaliban lévő tévé nézésével töltik el a legtöbb időt, naponta átlagosan 135 percet; közel 20 perccel többet, mint a gyerekszobában található tévé előtt. A konyhában keveset, napi fél órát sem tévéztek azon fiatalok, akiknél egyébként van konyhai tévékészülék.
A 18-49 évesek napi 172 percet tévéztek a hálószobában, a nappaliban pedig közel ugyanennyit, 170 percet. A korcsoport azon tagjai, akiknél volt a gyerekszobában tévé, átlagosan háromnegyed órát használták azt, a konyhában levő készüléket pedig napi 52 percet nézték.
Az 50 év felettiek több mint 4 és fél órát töltöttek a hálószobában levő készülék előtt és ugyanez a nappaliban történő tévénézésről is megállapítható. Az 50 év felettiek a konyhában lévő tévét naponta 145 percig nézték is, ám a gyerekszobában található készülék nézésére csak napi 18 perc jutott.

Csatornacsoportok közönségaránya

2013 októberében a teljes népesség televíziónézésre fordított idejéből 30% volt az országos kereskedelmi adók részesedése. Az általános szórakoztató csatornák közönségaránya összesen 17%, a közszolgálati adóké 14%, a filmcsatornáké 9%, a gyerekcsatornáké 5% volt, a tévénézési idő fennmaradó részén a többi tematikus csatorna osztozott. A DVD-re, videóra, vagy videojátékra fordított idő a teljes tévénézési idő 3%-át tette ki, az egyéb tévéhasználat pedig 7%-ot.
A csatornapreferenciákat helyiségenként vizsgálva megállapítató, hogy a gyerekszobai tévéhasználat tér el leginkább az átlagtól: a vizsgált időszakban a gyerekszobai tévéfogyasztás bő egynegyedét tette ki a gyerekcsatornák műsora. Az átlagnál valamivel magasabb még az országos kereskedelmi csatornák fogyasztása, valamint a DVD, videó és videojáték aránya a gyerekszobai tévézésen belül. A film- és közszolgálati csatornák ezzel szemben a gyerekszobai tévéhasználaton belül átlag alatt részesednek.
A két – tévézés szempontjából legjelentősebb helyiség – a nappali és a hálószoba esetében nem térnek el jelentősen a csatornapreferenciák az átlagtól. A konyhai tévénézésben az átlagnál nagyobb, 24%-os részt képvisel az általános szórakoztató csatornák fogyasztása, de említésre méltóan magas a közszolgálati- és hírcsatornák nézésére fordított idő aránya is.


A Nielsen Közönségmérésről
A Nielsen Közönségmérés Magyarországon egyedüliként végez műszeres televíziós közönségmérést. A Nielsen Közönségmérés adatai egy független és átlátható rendszeren alapuló „közös valutát” biztosítanak naponta a televíziós társaságok, ügynökségek és hirdetők számára. A cégünk által folytatott közönségmérés függetlenségét, szakmai megbízhatóságát és hitelességét több különböző, független értékelés és auditálás erősítette meg.