Hírek és szakértelem

BÍZIK A MAGYAROK TÖBBSÉGE ABBAN, HOGY PÉNZÜGYI CÉLJAIT ELÉRI, DE CSAK 30 SZÁZALÉKUK GONDOLJA, HOGY JELENLEGI TERVEIVEL LESZ SIKERES
Cikk

BÍZIK A MAGYAROK TÖBBSÉGE ABBAN, HOGY PÉNZÜGYI CÉLJAIT ELÉRI, DE CSAK 30 SZÁZALÉKUK GONDOLJA, HOGY JELENLEGI TERVEIVEL LESZ SIKERES

Nálunk legtöbben gyerekük jövőjére, váratlan fizetnivalókra, továbbá egészséggel kapcsolatos kiadásokra gyűjtenek pénzt

Harmincegy európai ország átlagában a spórolás leggyakoribb célja, hogy felkészüljenek váratlan kiadásokra, majd a nyugdíjalap után következik a gyerekek jövője


Budapest, 2014. január 14. – Bízik a takarékoskodó magyarok többsége (55 százaléka) abban, hogy eléri pénzügyi céljait. Legtöbben gyerekeik jövője végett (19 százalék), váratlan fizetnivalókra, továbbá egészséggel kapcsolatos költségekre (14-14 százalék) tesznek félre vagy fektetnek be bizonyos összeget. Többek között ezt tárta fel a Nielsen fogyasztói információkat és ismereteket szolgáltató vállalat nemzetközi felmérése.

A pénzügyi célok további sorrendje az aktívan takarékoskodó vagy befektető magyarok aránya szerint a következő: munkahely elvesztése vagy jövedelem kiesésének esete, illetve  nyugdíjalapba fizet (13-13 százalék), első saját lakás vásárlása (12), gyermek születése (8), luxus, mint például autó, nyaralás, drága óra, stb. beszerzése; utódoknak, hogy örököljenek; magasabb képzettség megszerzése; házasodás (7-7), saját vállalkozás indítása (6), jobb lakás vásárlása (5), második lakás vagy nyaraló vásárlása (2).

Például gyermekeik jövőjét tartja szem előtt pénzügyi céljainál a magyar válaszadók 19 százaléka úgy, hogy aktívan takarékoskodik vagy befektet. A megkérdezettek további 41 százaléka tervezi, hogy pénzügyi céljai közé fogja sorolni gyermekei jövőjét. Ezzel kapcsolatban semmit sem szándékozik tenni 40 százalék.

Azok közül, akik gyermekeik jövőjével kapcsolatban már aktívan spórolnak vagy befektettek, 41 százalék kötött gyermeke számára egész életre szóló életbiztosítást. Forintot tesz félre 37 százalék. Képzési alapba vagy képzéssel kapcsolatos biztosításba 28 százalék fizet. Államkötvénnyel, esetleg más kötvénnyel, illetve meghatározott idejű életbiztosítással 26-26 százalék rendelkezik. Befektetéssel kombinált életbiztosítást kötött 25, ingatlanba fektetett vagy külföldi pénzegységben spórol 23-23 százalék.

– Amikor az emberek jövőbeli pénzügyeiket tervezik, túllépnek saját személyes szükségleteiken – mondja Oliver Rust, a Nielsen globális pénzügyi szolgáltatásainak elnökhelyettese. – Különösen a gazdaságilag fejlett országokban növekszik a bizalmatlanság a kormányok nyugdíjjal, egészséggel, képzéssel kapcsolatos kiadásaival szemben, ahogyan a lakosság egyre nagyobb része éri el a nyugdíjas kort. Ha ismerjük a megtakarítási stratégiákat, láthatjuk, hogy a fogyasztók milyen módon  igyekeznek pénzügyi biztonságot teremteni a maguk számára.

 

Az aktívan takarékoskodó vagy befektető magyarok egyharmada havi jövedelmének 5-10 százalékát szokta tartalékolni. További 30 százaléka 5 százaléknál kisebb részét, míg egyötöde 11-20 százalék közti arányt. A többi 32 százalék 20 százaléknál nagyobb részt.

Ha a magyarok pénzügyi céljait összehasonlítjuk harmincegy európai ország átlagával, azt látjuk, hogy nálunk a válaszadók kisebb aránya takarékoskodik vagy fektet be aktívan. Ez érvényes a kutatásban felmért tizennégy jövőbeli cél mindegyikével kapcsolatban. Például a gyerekek jövője érdekében hazánkban a megkérdezettek 19 százaléka aktív; Európában átlag 25 százaléka. Váratlan kiadásra nálunk 14 százalék tartalékol, földrészünkön átlagosan 32 százalék. Jobb saját lakást a magyarok 5, a többi ország átlagában viszont 13 százalék céloz meg. Egészséggel kapcsolatos kiadásokra nálunk a válaszadók 14, Európában átlag 24 százaléka készül fel.

Ami a céltudatosságot illeti, a magyar válaszadók 30 százaléka biztos benne, hogy pénzügyi elképzeléseit meg tudja valósítani. Szintén bízik céljai elérésében további 25 százalék, de úgy, hogy közben figyeli a pénzpiacot, és időnként változtat befektetésein vagy banki ügyletein.

Ezzel ellentétben a hazai megkérdezettek 23 százaléka nem biztos abban, hogy eléri pénzügyi céljait, de kitart befektetése vagy megtakarításának módja mellett. A magyar válaszadók további 22 százaléka ugyan szintén nem bízik benne, hogy célhoz ér, de figyelemmel kíséri pénze sorsát, és ha érdemesnek tartja, akkor változtat, hogy azáltal mégis megvalósítsa, amit eltervezett. 

Ettől eltér az európai összkép. Ugyanis harmincegy európai ország átlagában a válaszadók 21 százaléka biztos pénzügyi céljai elérésében. További 33 százalék szintén bízik a sikerben, de figyeli a pénzpiacot, és ha érdemesnek tartja, akkor változtat. „Nem vagyok biztos benne, hogy elérem pénzügyi céljaimat, de kitartok terveim mellett”, mondja 32 százalék. Azok aránya, akik nem bíznak, de figyelik a megtakarítási és befektetési lehetőségeket, hogy esetleg változtassanak, átlag 14 százalék, a vizsgált harmincegy európai országban.

A felmérés egyik fontos eredménye, hogy világszerte is, hazánkban is jóval többen terveznek takarékoskodni vagy befektetni bizonyos célokra, mint ahányan jelenleg teszik. Magyarországon ez mind a tizennégy vizsgált célra érvényes. Globálisan egyetlen kivétel, hogy az egészséggel kapcsolatos kiadásokra a megkérdezés időpontjában a válaszadók 42 százaléka gyűjtött, amit a jövőben 41 százalék tervezett.                                                                                                                   

Néhány példa az aktivitásra, illetve a jövőbeli tervezésre. Amíg váratlan kiadásokra a magyar válaszadók 14 százaléka tesz félre, addig 41 százalékuk tervezi, hogy majd tartalékol erre. (Európában ez az arány átlagosan 25, illetve 39 százalék). Gyermek születésével kapcsolatos kiadásokra nálunk a megkérdezettek 8 százaléka takarékoskodik vagy fektet be aktívan, és 22 százaléka tervezi személyes pénzügyeit majd úgy alakítani, hogy szem előtt tartja családjában egy újszülött érkezését. (Földrészünkön az átlag 12, illetve 26 százalék).

Módszertan:

A Nielsen globális felmérését a fogyasztók pénzügyi céljairól több mint 30 ezer internetet használót kérdeztek meg hatvan országban; Európa mellett Ázsiában és Óceániában, Észak- és Dél-Amerikában, Közép-Keleten valamint Afrikában. A minta mindegyik országban reprezentatív az Internet-használók kora, valamint neme szempontjából, és maximális hibahatára plusz-mínusz 0,6 százalék. A felmérés csak az Internet-hozzáféréssel rendelkezők fogyasztási szokásait veszi számba. Az Internethez hozzáférők aránya országonként változik. A Nielsen a kutatást csak olyan országokban végzi, ahol az Internet penetrációja legalább 60 százalék vagy minimum 10 millió lakos rendelkezik Internet-hozzáféréssel.   

A Nielsenről                                                                                                                                                       

A Nielsen Holdings N.V. (a New York-i tőzsdén: NLSN) globális fogyasztói információkat és ismereteket szolgáltató vállalat, vezető  piaci pozíciókban a marketing és fogyasztói információk  mellett a televízió és más médiumok használatának mérése, valamint az online és mobil kutatás területén. A vállalat a világ mintegy 100 országában aktív. Központja az USA-ban, New Yorkban és a hollandiai Diemenben található. További információkért kérjük, látogasson el honlapjainkra: www.nielsen.com, www.hu.nielsen.com, www.nielsenkozonsegmeres.hu