INSIGHTS

Derűre áll a fogyasztói barométer
Hírek

Derűre áll a fogyasztói barométer

Javul a fogyasztók hangulata Magyarországon is, jellemzően Európában is. Konkrét képet igyekszik kapni a Nielsen, amikor immár tíz éve megkérdezi az embereket például arról, hogy milyennek látják személyes pénzügyi kilátásaikat. Vagy éppen mi okozza nekik a legnagyobb gondot. Igyekeznek-e spórolni. Ha igen, ez mekkora mértékben érinti az élelmiszert. Egyáltalán ha fedezték létfenntartásuk költségeit, marad-e szabadon elkölthető pénzük.

Akár barométernek is tekinthetjük azt a hét kérdést, amit kiválasztottunk a globális felmérésből. Magyarországon mind a hétre kedvezőbb válaszokat adtak a magyar megkérdezettek idén a harmadik negyedévben, mint egy évvel ezelőtt: a barométer derűs időre áll.

„Kereskedőknek, gyártóknak fontos ismerniük fogyasztói lelkiállapotát. Optimisták-e vagy pesszimisták. Mit gondolnak vásárlásaikkal, életszínvonalukkal kapcsolatos dolgokról” – mondja Jean-Jacques Vandenheede, a Nielsen európai kiskereskedelmi ismeretek igazgatója. – „Ha megismerjük egy ország ’testhőmérsékletét’, akkor azt összehasonlíthatjuk más országokéval. Aztán ha az így nyert képet egybevetjük például az élelmiszer-kiskereskedelem trendjeivel, akkor esetleg felfedezhetünk érdekes összefüggéseket”.

Nagyobb lett a vásárlási hajlandóság

„Figyelembe véve a mostani árakat és az ön személyes pénzügyi helyzetét, alkalmasnak tartja a mostani időszakot arra, hogy megvásárolja mindazt, amit szeretne és amire szüksége van?”
A kérdésre adott „kiváló, jó, nem olyan jó, rossz a fogyasztói bizalmi index
A kérdésre minden ötödik magyar (21%) mondta, hogy kiváló vagy jó, a legutóbbi felmérés során. Arányuk a tavalyi harmadik negyedévben még csak 16 százalék.
Régiónkban legnagyobb a kedvező válaszok aránya a cseheknél, legalacsonyabb pedig a szerbeknél.
 
Javultak a személyes pénzügyi kilátások

„Személyes pénzügyi helyzetét milyennek látja a következő tizenkét hónap során?”
Itt a kedvező magyar vélemények aránya 23 százalékról 25-re emelkedett, egyik harmadik negyedévről a másikra.
Itt az optimisták aránya a válaszadók többségét képviseli Romániában, Csehországban és Ausztriában, 58, 54, illetve 53 százalékkal.
Régiónk mindegyik országában emelkedett ez a mutató.
Harmincegy európai ország kedvező válaszainak átlaga 38 százalékról 42-re nőtt egy év alatt.

Kétharmad változtatott

„Az egy évvel ezelőttihez képest változtatott-e ön költési szokásain, hogy csökkentse háztartása kiadásait?”
A magyar válaszadók aránya 67 százalékról 65-re csökkent.
Legnagyobb arányban változtattak az idei harmadik negyedévi válaszadók közül a szerbek és a horvátok.
Legkevesebben pedig az osztrákok és a szlovákok.

Olcsóbb élelmiszerek…

A spórolás módjai közül a változtató válaszadók eléggé eltérő részaránya tért át olcsóbb élelmiszerek vásárlására régiónk kilenc országában.
Itt a magyarok mutatója 63 százalékról 59-re csökkent.
Legkisebb a csehek, románok és szlovákok aránya; sorrendben 26, 32 és 35 százalék.
Szembetűnik, hogy Ausztriában a változtatók közül 73 százaléka igyekszik élelmiszeren spórolni. Arányuk még magasabb, 77 százalék volt múlt év harmadik negyedévében.