Hírek és szakértelem

Átalakul a friss áruk menedzselése
Hírek

Átalakul a friss áruk menedzselése

Így növelhető a vevőszám és a nyereség

Jelentős hányad jut friss árukra egy-egy bevásárló kosár tartalmából, amit az árak eléggé befolyásolnak. Amikor a friss áruk árai ingadoznak, akkor azt legtöbbször a kínálat és a kereslet tényezői idézik elő. Ha azonban megismerjük, mi irányítja a fogyasztók igényeit, akkor sikeres stratégiát alakíthatunk ki mind a vevők lojalitása, mind a profit növelése érdekében.

Árak mellett a hatások közé tartoznak az időjárás, szezonális változások, kulturális, étkezési szokások és más faktorok, mint például az árfolyamok ingadozása.  

„Ezek szükségszerű velejárói a friss termékek kiskereskedelmének” – állapítja meg a Nielsen egyik tanulmánya. – „Hatásukat mérsékelni tudja az a kereskedő, aki jól ismeri a fogyasztói kereslet mozgatórugóit, és azokra építi sikeres stratégiáját, amellyel erősíti a vevők lojalitását, és növeli cége nyereségét”.

Húsnál jó ár/érték, kenyérnél frissesség

Már a boltválasztás szempontjai is különböznek az egyes kategóriák között.

A Nielsen egyik globális kutatása során feltették a kérdést: „Mi az ön fő szempontja, amikor eldönti, milyen boltban vásárol húst és baromfit?” Ahogyan a vizsgált huszonkilenc európai ország átlagában, úgy nálunk is legtöbben a jó ár/érték viszonyt említették. Azaz elfogadható minőséget keresnek méltányos áron.

Második, hogy mindig friss legyen az áru. Előbbit a magyar válaszadók 24, utóbbit 19 százaléka említette.

Következnek a jó akciók és promóciók, ami 8 százalék számára elsődleges szempont. Egyaránt 6 százalék mondta a következőket: széles választék; kényelmes vásárlás, amivel időt is meg lehet takarítani; könnyű legyen megközelíteni a boltot; saját magam választhassam ki az árut.

Tejtermékeknél is legtöbbek számára fő szempont a kedvező ár/érték, és második a könnyű megközelíthetőség (9%).

Zöldség-gyümölcs esetében már az áll első helyen, minden negyedik magyar válaszadó számára, hogy mindig friss legyen az áru. Második a kedvező ár/érték, 19 százalékos említéssel.

Ezt követően a válaszadók 14 százaléka számára fő kritérium, hogy „saját magam választhatom ki az árut”.

Egyaránt  7 százalék első számú szempontja, hogy az üzletet könnyen megközelíthesse, széles legyen a választék, illetve helyi, lokális termelőktől származzon az áru.

Kenyérnél és pékárunál szintén első a frissesség, és második az ár/érték arány.

Vevőszám és kosárérték

„A friss élelmiszerek jelentősen hozzá tudnak járulni a vevőszám és a kosárérték növeléséhez” – mutat rá a tanulmány. – „Jó néhány termék kapcsolódik az egészséges és jó közérzetet célzó étkezési szokások nemzetközi trendjéhez”.

Szerzői nyerő stratégiának nevezik, amikor egy boltban a friss ennivalókat összekapcsolják más részlegek árucikkeivel, hogy ötleteket adjanak étkezések tervezéséhez.

Továbbá megállapítják azt is, hogy a vevők szeretik a kényelmet: „Ezért érdemes lehet kínálni nekik azonnali elfogyasztásra felszeletelt, tisztára mosott, csomagolt zöldségeket és salátákat”.

Különböző fogyasztói csoportok szokásai

„Változik a friss élelmiszerek piaca, és már nem lehet olyan stratégiákra hagyatkozni, amelyeket a kínálat határoz meg” – foglalja össze a tanulmány. – „Termelők és gyártók lassan, de biztosan átalakítják a friss kategóriák menedzselését, hogy az hasonlítson a csomagolt napi fogyasztási cikkekéhez. Fogyasztókra vonatkozó és az értékesítéshez kapcsolódó adatokra alapoznak, hogy megismerjék: különböző fogyasztói csoportok vásárlási szokásai friss élelmiszernél hogyan térnek el egymástól, mely üzletekben, illetve mely árpontoknál”.

Hangsúlyozza, hogy a friss áruk kínálata egyre komplexebb a mind több termékfajta és kiszerelési egység következtében.

Szintén bővülnek a lehetőségek a kereskedelmi márkák mellett olyan többletértéket nyújtó termékekkel, mint például előkészített, konyhai tisztított zöldségek, gyümölcsök vagy előre pácolt húsok.

„Vevőid életkori és egészséggel kapcsolatos szükségleteit ismerve alakíthatod ki választékodat, valósíthatsz meg programokat. Azokkal elégítheted ki legjobban vásárlóid változó igényeit” – foglalja össze a Nielsen tanulmánya. 

Megjegyzés: az EU átlag huszonkilenc vizsgált európai ország átlagát jelenti.

(Megjelent az Élelmiszer szaklapban)