INSIGHTS

Élelmiszerek az egészségért
Hírek

Élelmiszerek az egészségért

Hajlandó megfizetni a többség

Hajlandók-e a fogyasztók többet fizetni azért, ha egy élelmiszer segít megőrizni egészségüket és jó közérzetüket? Többségük kész megadni egy ilyen termékért magasabb árat, bár eltérő mértékben.  Ezt tárta fel a Nielsen hatvan országban, köztük Magyarországon is végzett kutatása erről a fontos trendről.

Fizetési hajlandóság és egészség/wellness szempontjából a felmérés eredményei alapján négy csoportba lehet osztani a megkérdezett fogyasztókat. A magyarokat is.

Legtöbben közepes mértékben

Legtöbben közepes mértékben készek megvenni, ami egészséges, de drágább a többi élelmiszernél. Arányuk nálunk a huszonhét megkérdezett egészséges jelzővel kapcsolatosan 31 és 45 százalék között mozog.

A második legnépesebb csoport tagjai csak kis mértékben hajlandók mélyebben nyúlni a zsebükbe. Itt a két határérték 19 és 45 százalék.

Nagyon szívesen fizetnek többet a harmadik csoport tagjai, terméktől függően 9 és 29 százalék között.

Magyarországon akik kerek perec kijelentik, hogy nem adják meg a magasabb árat, azok a válaszadók 8-15 százalékát képviselik.

Európai átlagok

Európában viszonylag kevés fogyasztó vásárlási döntését befolyásolják kimondottan erős mértékben egy-egy élelmiszer egészséget szolgáló jelzői.

Huszonhét megkérdezett jellemző közül földrészünkön huszonnégy esetében a globális átlag alatt marad azok aránya, akik azokat nagyon fontosnak tartják.

Igazi kivétel csak a génmódosított élelmiszert nem tartalmazó jelző; azt Európa harmincegy vizsgált országának átlagában 47 százalék tekinti nagyon fontosnak. Szemben a 43 százalékos világátlaggal. (A magyarországi arány 50 százalék).

Ízesítő nélküli és glutén mentes

Általában elmondható, hogy a megkérdezett nagyobb része tartja fontosnak az egészséggel kapcsolatos többletértéket egy-egy termék esetében, mint ahányan fizetni is készek érte.

Például globálisan a válaszadók átlag 43 százaléka szerint nagyon lényeges, hogy génmódosított élelmiszer ne tartalmazzon egy termék. De prémium árát teljes mellszélességgel elfogadni már csak 33 százalék kész.

Magyar példa: Nagyon fontos egy terméknél, hogy ne tartalmazzon mesterséges ízesítőt, mondja 41 százalék. Viszont csak 22 százalék hajlandó „erős mértékben” többet is fizetni érte.

Kivétel hazánkban például a „glutén mentes”. Ezt a jelzőt nagyon fontosnak értékeli a válaszadók 15 százaléka. És 14 százalék erős szándékát közölte arra, hogy meg is fizesse.

Fókuszban a csomagolás vagy a címke

Kiemelkedő szerepet játszik a csomagoláson vagy címkén található információ az egészség megőrzését szolgáló élelmiszerek forgalmában. Ha az ilyen termékeken látható az „egészséges” kifejezés, akkor forgalmuk rendszerint magasabb a kategória átlagánál.

A csomagoláson olvasható információ hatékonysága azonban függ attól is, hogy a fogyasztók általában milyennek tartanak egy terméket. Például teljes kiőrlésű liszt jelzéssel egy burgonya chips forgalma két év alatt 11 százalékkal csökkent ott, ahol viszont alacsony vagy csökkentett sótartalom miatt 18 százalékkal növekedni tudott. Feltehetően azért, mert a fogyasztók a burgonya chipset sós snacknak tartják, és az alacsony sótartalom jobban hatott rájuk, mint a teljes kiőrlés.

„Amikor gyártók termékeikkel kapcsolatban egészségre vagy wellnessre hívják fel a figyelmet, akkor mindenekelőtt ismerniük kell, hogy fogyasztóik minek is tartják terméküket” – állapítja meg Susan Dunn, a Nielsen globális szakmai szolgáltatásainak elnökhelyettese. – „Ha a terméket egészségesnek tartják, akkor az egészséggel kapcsolatos előnyök közlésére nagy valószínűséggel fogékonyak a fogyasztók. Viszont csak félig-meddig egészséges vagy élvezeti kategóriák esetében a gyártóknak gondosan kell kiválasztaniuk egy-egy termék jelzőit. Például amíg a fogyasztók kételkedve fogadhatják, hogy egy burgonya chips jót tehet a szívműködésnek, addig nyitottabbak az alacsony vagy csökkentett sótartalomra, mert az jobban illik a chipsről alkotott képükbe”.