Hírek és szakértelem

Növekszik a bizalom, bővül a forgalom
Hírek

Növekszik a bizalom, bővül a forgalom

Legutóbb hat évvel ezelőtt voltak a magyar fogyasztók olyan optimisták, mint most.

Egyre többen ítélik meg kisebb-nagyobb mértékben kedvezően saját személyes pénzügyeiket a közeljövőben, és a munkahelyi kilátásokat is.

Mit tennének, ha emelkednének az árak?

Ízlések és pénztárcák különböznek. „Ha a következő termék ára tíz százalékkal emelkedik, akkor ön mit tenne?” Ezt a kérdést tizenkét élelmiszer termékcsoporttal kapcsolatban tették fel a Nielsen egyik kutatása során. Három lehetőséget kínáltak válaszadásra: Ugyanannyit vásárolok, mint szoktam; kevesebbet vásárolok; egyáltalán nem veszem azt a terméket.
Magasabb ár ellenére is ugyanannyit vennének a magyarok legnagyobb arányban kenyérből és péksüteményekből (a válaszadók 55 százaléka).
Kevesebbet szereznének be a magasabb áron legtöbben olyan csomagolt termékekből, mint például kávé vagy száraz tészta és hasonlók (a válaszadók 58 százalék).
Egyáltalán nem vásárolna megdrágult árut a legtöbb válaszadó, 52 százalék snackből és rágcsálnivalóból.

Vásárlási kedv 

Sokféle szempontból jellemezhetjük a magyar fogyasztókat. Például az előző évekhez képest kevesebb ember él úgy, hogy miután gondoskodik létfenntartásáról, nem marad szabadon elkölthető pénze.     
De arányuk régiónkban még mindig a második legmagasabb. (Szerbia után).
Vásárlási kedvüket bizonyos mértékig meghatározza bizalmuk mértéke, amit a „fogyasztói bizalmi index” fejez ki; a tavalyi negyedik negyedévben 63 ponttal.  Ennél magasabbat számot előtte 2010. második negyedévében mértünk: 65 pontot.
Árnyalja a képet, ha összehasonlítjuk régiónk más országaival a legutóbbi 63 pontot. Ennél alacsonyabb mutatót csak Szerbiában és Ukrajnában regisztráltunk szomszédjaink közül. A mienkhez képest nagyobb a fogyasztók bizalma többi szomszédunkban, ahogyan Csehországban és Lengyelországban is.
„A bizalom szintjének eltérései kifejezik azt a sokféle szempontot, ahogyan a fogyasztók érzékelik a gazdasági élet eseményeit saját régióikban és globálisan” – állapítja meg Louise Keely, a Nielsen szenior elnökhelyettese, a Nielsen holdinghoz tartozó, fogyasztói kereslet változásait kutató Demand Institute elnöke.– „Az európai fogyasztók összességében viszonylag rugalmasak maradtak, annak ellenére, hogy folytatódik a gazdaság bizonytalansága”.

Személyes pénzügyek, munkahely

Az index három összetevője közül legnagyobb mértékben a megkérdezést követő tizenkét hónap munkahelyi kilátásainak megítélése javult. A tavalyelőtti negyedik negyedévben a magyar válaszadók 11 százaléka mondott többé-kevésbé kedvező véleményt. Rá egy évre már 17 százalék.
Legtöbben, a válaszadók 27 százaléka saját személyes pénzügyi helyzetét tartja kisebb-nagyobb mértékben kedvezőnek az előtte álló tizenkét hónap során. Az egy évvel azelőtti 22 százalék után.
Alig változott a vásárlási kedv: ha figyelembe veszi saját jövedelmét és az árakat, a megkérdezés időszakát csak 21 százalék tartotta kedvezőnek arra, hogy megvásárolja, amire szüksége van. A tavalyelőtti negyedik negyedévben mért mutató 20 százalék. 

Spórol a háztartások kétharmada

„Ha a mostani időszakot összehasonlítjuk az egy évvel ezelőttivel, akkor változtatott-e háztartása költésein azért, hogy spóroljon?”
A kérdésre adott válaszok azt jelzik, hogy javul a helyzet. Amíg tavalyelőtt év végén még 78 százalék válaszolt igennel, addig rá egy évre csak 64 százalék.
Ennél valamivel kisebb az igenek aránya Szlovákiában és Lengyelországban is. Viszont a cseheknél a többség, 54 százaléka mondta legutóbb, hogy nem változtatott a spórolás érdekében.
Nagy kérdés, hogy akik változtattak, azok mire adnak ki kevesebbet? Nálunk a felénél valamivel nagyobb részük olcsóbb élelmiszerre váltott. És szintén a többség próbált takarékoskodni gázzal és villannyal.

Szabadon elkölthető pénz

Egy átlagos magyar fogyasztó háztartásának jövedelméből 27 százalékot költ otthon elfogyasztott élelmiszerre. Jóval többet, mint a 20 százalékos európai átlag. További 4 százalékot pedig otthonon kívüli étkezésre fordít. (Itt az európai átlag 5 százalék).
Miután létfenntartását fedezte, százból hetvenkét magyarnak marad szabadon elkölthető pénze. Mire adják ki?
Legnagyobb arányban félretesznek (27%), otthonukat szépítik (25%), új ruhát vesznek, illetve hitelüket törlesztik (24-24%), nyaralnak, utaznak (22%), továbbá otthonukon kívül szórakoznak belőle.
Tapasztalataink szerint amikor a fogyasztók bizalma egyre nagyobb, azt rendszerint tükrözi az élelmiszer-kiskereskedelem növekedése is. Hazánkban mennyiséget tekintve a forgalom 2008-ban kezdett csökkenni; hat éven keresztül negyedévről negyedévre.                                                                                     Csak ezután, 2014-ben kezdett újra emelkedni, és azóta a kedvező trend folyamatos. Sőt, a magyar élelmiszerboltok bevételének növekedési aránya Európában bekerült a legjobb három közé a legutóbb felmért hat negyedév során.

(Megjelent a Termékmix szaklapban)