Hírek és szakértelem

Cseh fogyasztók már az optimizmus kapujában
Cikk

Cseh fogyasztók már az optimizmus kapujában

Ugrásszerűen megnőtt a fogyasztók bizalma élelmiszereink egyik fontos export-piacán, Csehországban: 97 pontot ért el a negyedik negyedévben, ami egyrészt a legnagyobb növekedés Európában. Tizennégy ponttal több mint a tavalyi első negyedévben. Hasonló mértékű fejlődést csak Franciaországban tárt fel a Nielsen hatvanhárom országban végzett kutatása, ahol 60 pontról 74-re emelkedett a mutató. 

Másrészt pedig azt jelenti a 97 pont, hogy a cseh fogyasztói bizalom a 100 pontot jelentő optimizmus kapujához érkezett. (Matematikailag 0 és 200 közé eshet az index, de a valóságban 30-130 között mozog a vizsgált országokban).

Csehország a magyar élelmiszer export nyolcadik legnagyobb piaca. 7,2 milliárd eurós kivitelünkből 4 százalék jutott rá a tavalyi első tizenegy hónap során, a KSH adatai szerint.

Fordulat a forgalomban

Szintén tavaly fordultak kedvezőre az élelmiszer-kiskereskedelem csehországi trendjei. Érték szempontjából 2,1 százalékkal, mennyiséget tekintve 1,7-tel nőtt a bolti eladás tavaly, az előző évhez képest.

Előtte a mennyiségben mért forgalom három éven át csak csökkent. Múlt évet megelőzően utoljára 2011-ben regisztrált növekedést érték és mennyiség szerint is az ottani Kiskereskedelmi Index.

Rekord és mélypont után

Amikor a Nielsen tizenegy éve világszerte elkezdte mérni a fogyasztói bizalmat, eleinte csak félévenként, Csehország jól rajtolt. Ugyanis a 2005. évi második mérésnél elért 97 pont után 2006-ban 100 következett; az eddigi rekord a Beszkidek és az Érchegység között.

Aztán jött a globális pénzügyi válság, és a cseh fogyasztók bizalmának mutatója 90 alá került 2008-ban. Mélypontra pedig 2012. negyedik negyedévében jutott, 62 ponttal. Majd tavalyelőtt újra visszament 80 fölé.

Derűlátó a többség

Ami az index három összetevőjét illeti: A cseh fogyasztók több mint fele kisebb-nagyobb mértékben kedvezőnek látja személyes pénzügyi helyzetét a megkérdezést követő tizenkét hónap során, ahogyan a munkahelyi kilátásokat is. A megkérdezettek 57, illetve 53 százaléka.

A harmadik kérdés arra vonatkozik, ha figyelembe veszi jövedelmét valamint  az árakat, a jelenlegi helyzetet kedvezőnek tartja-e, hogy megvásárolja, amit szeretne, és amire szüksége van. Itt a csehek 47 százaléka adott többé-kevésbé kedvező választ.

A fenti arányoktól eléggé eltér a vizsgált harmincegy európai ország fogyasztóinak véleménye. Annyiban a sorrend is, hogy második a vásárlási kedv. A személyes pénzügyi helyzetnél a kedvező válaszok átlaga 41 százalék, a vásárlási hajlandóságnál pedig 35, míg a munkahelyi kilátásoknál 32.

Figyelemre méltó eredményt hozott a felmérés következő kérdése:  „Gondolja-e ön azt, hogy országa jelenleg gazdasági válságban van?” Igennel válaszolt földrészünk válaszadóinak átlag közel kétharmada (64%). Viszont a cseh válaszadók közül csak egyharmad (33%). 

 

(Megjelent a Trade Magazinban)