INSIGHTS

Kategóriák nagy és kis boltokban
Hírek

Kategóriák nagy és kis boltokban

Nálunk az élelmiszerek bolti forgalmának közel kétharmadát realizálták a 400 négyzetméternél nagyobb üzletek az idei első három negyedév során. Sőt, értékben mért piaci részesedésük növekedett 65 százalékra, a tavalyi hasonló időszak 64 százalékával szemben, a Nielsen által mért kilencven élelmiszer kategóriát figyelembe véve. Bár a hipermarketek forgalma élelmiszerek esetében az átlaghoz hasonló mértékben emelkedett, addig háztartási vegyi áruk és kozmetikumoknál átlag alatt teljesítettek. 

Egyre fontosabb a bolt közelsége

A magyar élelmiszer-kiskereskedelem rendkívül elaprózott. A két legkisebb boltméretet felölelő szegmenst közel 15 ezer üzlet alkotja, ami a teljes bolthálózat 88 százalékát jelenti.
De nem csak ezért érdemel figyelmet ez a csatorna, hanem mert a jelenlegi tendencia szerint minél kisebb az eladótér, annál nagyobb arányú a növekedés.
Magyarország élelmiszer-kiskereskedelmének értékben mért forgalmából az egyes bolttípusok piaci részesedésének változása az idei első három negyedév során, a tavalyi hasonló időszakhoz viszonyítva, százalékban.

Forrás: Nielsen

A növekedési mutatók különbségeinek szempontjából hazai trendjeink beleilleszkednek a globális átlagba.
„Azt látjuk világszerte, hogy egyre fontosabb a kiskereskedelemben a közelség” – állapítja meg Patrick Dodd, a Nielsen növekvő piacokért felelős elnöke. – „A világ vásárlóinak nézete szerint, hogy minél kisebb és egyszerűbb, annál jobb. Miközben valamilyen mértékben nagyok is növekednek, valódi győztesek a kis boltok, szupermarketek és kényelmi üzletek. A digitalizálódás pedig a fogyasztók homlokterének új szintjére emeli az egyszerűséget és a kényelmet. Hiszen semmi sem előnyösebb, mint egy bolt a zsebedben vagy a kézitáskádban”.

Hazafelé, gyorsan, egyszerűen

Magyarországon is látjuk, hogy változnak a vásárlási szokások. Nálunk is egyre nagyobb szerepet kap a kényelem és az ösztönösség.  Az emberek gyakrabban vásárolnak hétköznapokon. Sokan tértek át a korábbi heti nagy bevásárlásról arra, hogy másnaponként, esetleg akár naponta menjenek boltba.
Szintén újabban figyelhetjük meg, hogy egyre több fogyasztó indul el egy eladótérben kis kosárral; azzal az elsődleges céllal, hogy étel készítéséhez szükséges alapanyagokat és más napi szükségleteiket szolgáló termékeket szerezzen be.
Tükrözi a trendet az is, hogy a boltok jóval átlag felett növelték eladásukat „gyorsaságot szolgáló és egyszerű” élelmiszerekből, mint például snack, zöldségkonzerv, mélyhűtött pizza vagy mélyhűtött zöldség.

Széttöredeznek a piaci részesedések

Kiszorítják a modern üzlettípusok a hagyományos kiskereskedelmet a fejlődő piacokon vagy épp az ellenkezője megy végbe? – teszi fel a kérdést a Nielsen jelentése. S a válasz: Ha megnézzük a világ különböző országaiban néhány FMCG termék eladási trendjeit, akkor azt látjuk, hogy a csatornák nem mindenütt egyformán fontosak. Fejlett piacokon az eladások 80 százalékát nagy szupermarketek, hipermarketek és kényelmi üzletek bonyolítják le. Amíg azonban a nagy szupermarketek és hipermarketek értékesítése csak 0,3 illetve 1 százalékkal emelkedett a felmérés előtti tizenkét hónap során, addig a kényelmi üzletek, diszkontok és drogériák gyorsabban nőttek (+3%, +2% és +2%). A fejlődő piacokon másként alakul a történet. Ott a legfontosabb csatornát továbbra is hagyományos üzletek jelentik, és átlagosan az összes eladás 38 százalékáért felelnek. Viszont gyorsabb ütemben növekednek szuper- és hipermarketek valamint drogériák.

Szintén változatos képet kapunk, ha a kategóriák szempontjából vizsgáljuk, hogyan választanak a fogyasztók csatornát.  
A fejlett piacokon a testápoló szerek eladása a nagy szupermarketekre valamint hipermarketekre koncentrálódik; 61 százaléka a termékcsoport forgalmának itt kerül értékesítésre. Élelmiszernél (ital kategóriákkal együtt) 62, míg háztartási a vegyi áruknál 72 százalék a nagy szuperek és hiperek átlagos részaránya.
Ennél fragmentáltabb a kiskereskedelem a fejlődő piacokon. Ezekben az országokban az élelmiszer és ital értékesítése a legkoncentráltabb. Viszont testápoló szerek és háztartási vegyi áruk eladása megoszlik öt csatorna között: vegyi áru szaküzlet, hipermarket, nagy szupermarket, kis szupermarket és hagyományos üzlet. Ez pedig azt jelzi, hogy kezdenek széttöredezni a piaci részesedések. 

Mit, hol veszünk

„Például élelmiszer és ital kategóriák leggyorsabban hagyományos üzletekben nőnek (+5%). Ezeknél a kategóriáknál szuper- és hipermarketek még fontosak, de a fogyasztók szívesebben látogatják a kisebb üzleteket, amelyek kielégítik a kényelmes és gyors vásárlásra irányuló igényüket” – foglalja össze a Nielsen tanulmánya. – „Hasonló történik a háztartási vegyi áruknál és testápolóknál. A hipermarketeké még mindig a legnagyobb piaci részesedés, de drogériáké és kényelmi üzleteké lényegesen gyorsabban emelkedik”.
Patrick Dodd szerint a nagy szupermarketek és hipermarketek a világ kiskereskedelmének fontos szereplői maradnak a jövőben is. Hozzáteszi azonban, hogy „a kisebb csatornák figyelemre méltó piaci részesedést szereznek néhány kategóriában, míg egyesekben növekszik a részarányuk. A disztribúciós erőforrásokat meg kell osztani a kettő között. Fontos tudni, hogy a fogyasztók hol, melyik kategóriákat vásárolják, és milyen ismeretek szükségesek ahhoz, hogy a kínálati oldal szereplői minél pontosabb, adott piacokon sikeres disztribúciós stratégiát alakítsanak ki”.

(Megjelent az Élelmiszer című szaklapban)