INSIGHTS

Élelmiszerexportunk első öt piacának trendjei
Hírek

Élelmiszerexportunk első öt piacának trendjei

Hazánkból élelmiszert 3,8 milliárd euró értékben exportáltak az idei első félév során; 1 százalékkal többet, mint a tavalyi hasonló időszak alatt, az Agrárgazdasági Kutató Intézet adatai szerint.
Az összes kivitel több mint felét (51%) viszi el az öt legnagyobb célország: Németország, Románia, Olaszország, Ausztria és Szlovákia.
Cikkünk az ottani élelmiszer-kiskereskedelem és a fogyasztás néhány fontos trendjét mutatja be. Előbbi számait a negyedévenkénti Growthreporter nevű európai kutatásból vettük. A fogyasztási trendek mutatóinak forrása a szintén negyedévenkénti globális Nielsen-felmérés a fogyasztói bizalomról.

Németország: Munkahelyek? Derűlátás!

Teljes élelmiszer exportunk 15 százalékát viszi el Németország az első félévi 564 millió euróval. Ez az érték 6 százalékkal több, mint a múlt évi első hat hónap során.
Európa legnagyobb gazdaságában az élelmiszer-kiskereskedelem forgalom szerinti trendjeinek grafikonján hullámvonalat látunk a legutóbbi negyedévek során, értéket tekintve: hol kisebb, hol nagyobb mértékű emelkedést.
Viszont mennyiséget tekintve az eladás a három legutóbbi negyedév során csökkent, mindig az előző évi hasonló időszakhoz képest.
Az átlagárak már harmadik éve töretlenül emelkednek; de csak 2 százaléknál alacsonyabb mértékben.
Öt nagy exportpiacunk közül a második negyedévben a németek 96 pontos fogyasztói bizalmi indexe közelíti meg legjobban az optimizmus 100 pontos határát; amit tavaly két negyedév során is elért a német mutató. Mindenesetre a németek jóval derűlátóbbak a 79 pontos európai átlagnál.
Az index három összetevője közül figyelemre méltó tény a vásárlóerő szempontjából: az európai megkérdezettek közül saját országukban a munkahelyi kilátásokat a következő tizenkét hónap során többé-kevésbé kedvezőnek legnagyobb arányban (59%) a németek látják. Ez a szám több mint duplája a mindössze 29 százalékos európai átlagnak.
További pozitívum: Németországban a megkérdezettek viszonylag alacsony aránya, 35 százaléka változtatott háztartása költési szokásain az egy évvel korábbihoz képest, hogy spóroljon. Közel kétharmad részük olcsóbb élelmiszerekre váltott.

Románia: Fellendül a forgalom

Keleti szomszédunk 11 százalékkal részesedik a magyar élelmiszerek január-júniusi kiviteléből. Értéket tekintve 419 millió euróval. Ez mínusz 17 százalékot jelent, a tavalyi első félévhez képest.
Romániában öt hónapos időszakok szerepelnek az európai összehasonlításban. A boltok bevétele a 2015. április óta vizsgált három időszak alatt vagy 6, vagy 7 százalékkal emelkedett.
Jelentős fellendülésről tanúskodik. hogy mennyiséget tekintve a bolti eladás kétszámjegyű növekedést ért el a legutóbbi két vizsgált időszak során.
Az átlagárak pedig három egymást követő negyedévben is csökkentek.
Romániában.
A forgalom kedvező mutatói tükrözik a fogyasztók kiemelkedő bizalmát. A legutóbbi, második negyedévi 86 pont a második legnagyobb index a felmérés ottani kilenc éves története során.
Tíz román fogyasztóból hatan költik el másként a pénzüket, mint egy éve, mert igyekeznek megtakarítani. Ott azonban olcsóbb élelmiszereket csak az érintettek 21 százaléka igyekszik venni. 

Olaszország: Csökkentek az átlagárak

A „Big Five”, az öt nagy európai piac közé tartozik Olaszország; élelmiszer kivitelünkből 10 százalék jutott rá értékben az első hat hónap alatt. Konkrétan 380 millió euró, ami 7 százalékos növekedést jelez a múlt évi hasonló periódushoz viszonyítva.
Ha ránézünk a legutóbbi kilenc negyedév olasz élelmiszer-kiskereskedelmének trendvonalára, egy hullámvasút pályájának képét látjuk. Tavalyelőtt három negyedévben is csökkent a boltok forgalma érték és mennyiség szempontjából is; mindig az előző év hasonló időszakaihoz viszonyítva.
Aztán múlt év második félévében a trendeket már növekedés jellemezte; ami az idei első negyedévben megtorpant, de aztán a másodikban újra emelkedett mind az érték, mind mennyiség szempontjából a forgalom.
Ami az átlagárakat illeti, idén elkezdtek csökkenni. Az első negyedévben mínusz 0,3 százalékot mért a Nielsen, a másodikban mínusz 0,9 százalékot.
Az olasz fogyasztók 55 pontos bizalmi indexe Európában, de világviszonylatban is  a legalacsonyabbak közé tartozik. Csökkenni a tavalyi negyedik negyedév óta kezdett, De nem ez az 55  a  mélypont, hanem a 2012. év negyedik negyedévi 39-es index. Az itáliai csúcsot pedig tíz éve rögzítette a Nielsen; 2006 első negyedévében: 92 pontot.
Az olaszoknál is a többség, 61 százalék gazdálkodik háztartása büdzséjével takarékosabban, mint egy évvel korábban. És a válaszadók fele (51 százaléka) olcsóbb élelmiszerekre váltott.

Ausztria: Változatos kép

Teljes élelmiszer exportunkból 9 százalékkal részesedik negyedik legnagyobb piacunk, az osztrák. Idén az első félévben élelmiszert Ausztriába 344 millió euróért adtunk el; 14 százalékkal többért, mint az előző hasonló periódusban.
Nyugati szomszédunkban figyelemre méltó két szélsőséges szám: Az értékben mért forgalom a tavalyelőtti harmadik negyedévben 1 százalékkal csökkent. Aztán rá egy évre 5,9 százalékkal emelkedett.
Következett két pozitív mutató, hogy aztán idén a második negyedévben újra csökkenés jellemezze a helyzetet (-0,8%).
Az átlagárak növekedési üteme a tavaly év eleji 2,4 százalék óta folyamatosan csökken. Legutóbb, az idei második negyedévben 0,8 százalékkal emelkedtek.
Az osztrák fogyasztók bizalmi indexe idén mind az első, mind a második negyedév során 83 pontot ért el. Ennél zömmel nagyobb számok jellemezték korábban a vásárlási, fogyasztási kedvet.
A felmérés tizenkét éves története alatt a legnagyobb osztrák fogyasztói bizalmi indexet, 97 pontot 2011. első negyedévében mérte a Nielsen.
Ausztriában a megkérdezettek 39 százaléka adja ki másként a pénzét tavalyhoz képest, mert szeretne spórolni. Közülük tízből hatan vesznek olcsóbb élelmiszereket.

Szlovákia: Csúcson a fogyasztói bizalom

Élelmiszereink ötödik legnagyobb export-piaca Szlovákia; ott magyar vállalatok 233 millió euró bevételt értek el az idei első hat hónap során. Ez 9 százalékkal haladja meg a múlt évi hasonló időszakét.
Összes élelmiszer kivitelünkből Szlovákiára 6 százalék jutott.
Ha az élelmiszer-kiskereskedelem értékben mért forgalmát nézzük, az a legutóbbi kilenc negyedév során mindig emelkedett. De a trendvonal hol lefelé, hol fölfelé mutat. Például az idei első negyedévet plusz 3,3 százalék jellemezte. Utána a másodikban már csak plusz 1,0 százalék következett.
Szintén a második negyedévben mennyiség szempontjából 1,2 százalékkal adtak el többet.
Az átlagárak 1 százaléknál kisebb mértékben nőttek vagy csökkentek 2014 óta. A legutóbbi mutató mínusz 0,2 százalék.
Szlovákiában a fogyasztói bizalom eddigi csúcsát jelenti a második negyedévi 81 pont. Ugyanannyi, mint a tavalyi harmadik negyedévi szám. Jelentősen javult a helyzet a mélyponthoz, a 2012. negyedik negyedévi 57 ponthoz képest.
Szlovákiában a megkérdezettek kisebb része, 48 százaléka változtatott költési szokásain, az egy évvel ezelőttihez viszonyítva. És felénél kisebb részük (45%) spórol élelmiszeren.

Magyarország élelmiszer exportjának öt legnagyobb célországában az élelmiszer-kiskereskedelem trendjei 2016. második negyedévében. A tavalyi második negyedévhez képest. Százalékban.

Ország

Értékben

Mennyiségben

Átlagos

árváltozás

Európai átlag

+ 0,8

+ 0,1

+ 0,7

Németország

+ 0,3

– 0,6

+ 0,9

Románia

+ 7,5

+ 14,1

– 6,6

Olaszország

+ 1,2

+ 2,1

– 0,9

Ausztria

– 0,8

– 1,6

+ 0,8

Szlovákia

+ 1,0

+ 1,2

– 0,2

Magyarország

+ 2,5

– 0,2

+ 2,7

Megjegyzés:
Az európai átlag csak a huszonegy fejlett ország mutatóit foglalja össze.
A romániai adatok 2015. december-2016. áprilisra vonatkoznak, az előző hasonló időszakhoz viszonyítva.

Forrás: Nielsen

Fogyasztói bizalmi index élelmiszer exportunk öt legnagyobb célországában 2016. második negyedévében.

Ország

Index

Európai átlag

79

Németország

96

Románia

86

Olaszország

55

Ausztria

83

Szlovákia

81

Magyarország

57

Megjegyzés: Az index a válaszadók véleményét összegzi személyes pénzügyi helyzetük és a munkalehetőségek kilátásairól a megkérdezést követő tizenkét hónapban; valamint vásárlási hajlandóságukat jövedelmüket és az árakat tekintve.

Forrás: Nielsen

(Megjelent az Élelmiszer szaklapban)