Hírek és szakértelem

Mennyiségben is újra nőtt a bolti forgalom
Hírek

Mennyiségben is újra nőtt a bolti forgalom

Ugyanis mennyiséget tekintve is pluszt regisztráltunk 2015 folyamán a magyar FMCG kiskereskedelemben; 2,3 százalékkal több árut adtak el a boltokban, mint tavalyelőtt. Értékben a növekedés mértéke 4,8 százalék.

Mindez tükrözi a magyar fogyasztók növekvő bizalmát. Tapasztalataink szerint, ha a Nielsen fogyasztói bizalmi indexe változik,akkor annak hatását a kiskereskedelemre nagyjából két negyedév múlva tapasztalhatjuk. 

Legkedvezőbbek a pénzügyi kilátások

Magyarországon a 2014-es első negyedévihez képest figyelemre méltóan, nyolc ponttal növekedett az index a negyedik negyedévi 63-ra. Viszont az idei első negyedév mutatója valamelyest csökkent, 61 pontra.
Legstabilabb az index három összetevője közül a személyies pénzügyi helyzet megítélése. A negyedik negyedévben a magyar fogyasztók legnagyobb aránya az anyagiakkal kapcsolatban bizonyult optimistának; a válaszadók 27 százaléka látta személyes pénzügyi helyzetét kisebb-nagyobb mértékben jónak a megkérdezést követő tizenkét hónap során. A negyedik negyedévi arány három százalékponttal nagyobb, mint a harmadik negyedévben. Itt az idei első negyedévben 1 százalékpontos csökkenést regisztráltunk.  

Pozitív mutatók folyamatosan

Különösen élelmiszereknél emelkedett a forgalom nem csak értékben, de látványosan mennyiség szempontjából is a top tíz kategória közül kilencnél: feldolgozott hús, sör, sajt, szénsavas üdítőital, ásványvíz, gyümölcslé,tejföl, gyümölcsjoghurt és hűtött szeletes édesség.

Háztartási vegyi áruknál a legnagyobb tíz kategória közül nőtt egyik évről a másikra az eladás értékben is mennyiségben is a következőkből: toalett papír, pelenka, dezodor, tusfürdő valamint papízsebkendő.
Európában dobogós helyet foglalt el a magyarországi élelmiszer-kiskereskedelem bevételének nagy növekedési arányával nyolc egymás után következő negyedév során, az idei első negyedévvel bezárólag.
Mennyiséget tekintve pedig hat éven át tartó folyamatos csökkenés után, 2014 első negyedéve során fordult át növekedésbe a trend, ami megszakítás nélkül már kilenc negyedéven át alakult pozitívan. Szintén beleértve az idei első negyedévet is.
Nyilván befolyásolja a láncok, csatornák forgalmát az is, hogy  márciustól a nagy üzletek vasárnap nem tarthattak nyitva. Ennek közvetlen hatását azonban aligha lehet pontosan kimutatni. 

Márkák, árak, innovációk

Sokféle, egymással nem mindig öszefüggő tényező hat a vásárlók viselkedésére. Amit időnként különböző impulzusok is vezérelhetnek. Aki figyeli, hogyan változik a vásárlók viselkedése és ismeri a fogyasztókat, hatékonyan tud alkalmazkodni hozzájuk. Például érdemes optimalizálni a választékot. Többek közt azért, mert a magyar fogyasztók egy része azt mondja, hogy túlságosan szerteágazó az élelmiszerüzletek kínálata.

Befolyásolja egy-egy piacon a márkaértéket többek között, hogy egyes kategóriákban inkább lokális vagy globális márkákat preferálnak a vevők. Például alkoholos italoknál a magyar fogyasztók 16 százaléka részesíti előnyben a globális márkákat, szemben az európai 24 százalékos átlaggal. Jégkrémnél viszont a magyarok 21 százaléka preferál globális márkát, míg földrészünk átlagában csak 16 százalék.
Amikor valamilyen okból, például a nyersanyagok drágulása miatt árat kell emelni, akkor a fogyasztók kategóriánként eltérően szoktak reagálni. Ha 10 százalékkal növekedne a fogyasztói ár, akkor a magyar fogyasztók 41 százaléka mondja, hogy friss húsból, baromfiból ugyanannyit venne, mint korábban. Szénsavas üdítőitalból már csak 15 százalék, alkoholos italokból pedig 12 százalék.
Lényeges tényező az is, hogy a vevők milyen innovációkra fogékonyak? A magyar fogyasztók legnagyobb része, 60 százaléka a boltokban olyan új terméket szeretne látni, amelynek megfizethető az ára. Természetes anyagokból készült árucikket preferál 40 százalék. Olyat pedig, amely könnyebbé teszi az életét, 29 százalék.

Amikor boltot választanak

Egy fogyasztó még el sem indult vásárolni, de máris sok dolgot eldöntött. Például elfogyott valami otthon? Most van ideje és kedve beszerezni, ami szükséges szokott lenni? Meglátott egy lánc szórólapján egy hirdetést, és annak hatására menne boltba?

Az első kérdés ösztönzi vásárlásra a magyar fogyasztók 32 százalékát, a második 19, a harmadik pedig 5 százalékát. 
Általában három-négy bolt közül választ az átlagos magyar fogyasztó. Tekintettel a fent említett szempontokra is. Amelyek súlya országonként igencsak különbözik, ahogy azt a Nielsen hatvanegy országban, köztük Magyarországon végzett felmérése alapján látjuk.
Az európai fogyasztók átlag legnagyobb része, 41 százaléka előrelátóbban, jobban tervezetten szerzi be az FMCG termékeket. És csak 21 százalék megy akkor vásárolni, amikor elfogy valami a háztartásában.
Magyarországon a korábbi években a boltválasztás legfontosabb szempontjának azt tartották a fogyasztók, hogy „egy helyen megtalálok mindent, amire szükségem van”. Aztán ahogy ezt megszokták, következett leggyakoribb említéssel a kényelem jegyében, hogy „könnyen és gyorsan megtaláljam, amire szükségem van”. A vásárlási szokásokról évenként végzett kutatásunk pedig legutóbb azt az eredményt hozta, hogy „a vásárlás nyújtson kellemes élményt”.

(Megjelent a Trade Magazinban)