Hírek és szakértelem

A promó mindent visz?
Hírek

A promó mindent visz?

A magyarországi kiskereskedelem forgalma értékben 2,8 százalékkal nőtt 2016 során az előző évhez képest a Nielsen által mért élelmiszer- és vegyiáru-piacon. Ezzel jócskán elhúzunk az európai 1,3 százalékos utolsó negyedévi átlag mellett. A hazai élelmiszerpiac összességében értéket tekintve 2,3 százalékkal növekedett: Mennyiségben eladás a négy negyedév alatt összességében mennyiségben 1,1 százalékkal csökkent, míg az árszínvonal növekedés 3,9 százalékos volt.

Optimistábbak a fogyasztók és többet is költenek

Változatlan szinten állt a magyar fogyasztók bizalmi indexe 2016 utolsó negyedévében: hasonlóan a harmadik negyedévi eredményhez 64 ponton állt, és ezzel stabilizálódott a 2015 második felére elért hatvan pont feletti eredmény (Európában év végén ez a szám 81 pont volt.)

A 2016 utolsó negyedévi bizalmi index három kérdése közül a magyarok legoptimistábban személyes pénzügyi kilátásaikat ítélték meg: a válaszadók pontosan egynegyede (25%) vélte jónak vagy kitűnőnek. Ez egy százalékpontos emelkedés az előző negyedévhez képest. Ez azt is jelenti, hogy a fogyasztók több pénzt költenek el a kiskereskedelemben, hiszen kedvezőbbnek ítélik meg pénzügyi kilátásaikat.

Mi alapján választanak boltot a magyarok?

A pénzügyi kilátások általános javulása a vásárlási szokások és prioritások átrendeződését eredményezte. A magyar fogyasztók elsődleges boltválasztási szempontnak az élvezetes vásárlói élményt nevezték meg, vagyis fontos számukra, hogy széles választékból kellemes környezetben ejthessék meg a vásárlást. Ezt követi a jó ár-érték arány, vagyis az, hogy a megvásárolt élelmiszer az elvárásaiknak és a pénztárcájuknak megfeleljen. Dobogós helyen áll még a hatékonyság, ami ez esetben azt takarja, hogy az adott boltban gyorsan és könnyedén megtalálhassák a keresett terméket. Emellett továbbra is számít, hogy a legtöbb árucikkhez alacsony áron juthassanak hozzá. Szempont emellett, hogy lehetőleg mindent egy helyről tudjanak beszerezni, és hogy mindig legyen készleten, amit keresnek.

Magyarországon is népszerűek a sajátmárkás termékek: a fogyasztók részéről kifejezett igény van arra, hogy a gyártói márkák mellett jelen legyenek alternatívaként a kereskedelmi márkás cikkek is. Az árérzékeny vásárlók kiemelték azt is, hogy szeretik az akciókat, promóciókat. Kilencedik boltválasztási szempontként a friss áru és élelmiszer iránti igény is megjelent. Nem jelentéktelen a kiváló ügyfélszolgálati élmény sem.

A csatornaeloszlás is reflektál az előbbiekben vázolt átalakulásokra: a diszkontok folyamatosan mind nagyobb szeletet hasítanak ki a kiskereskedelmi szcénából. Emellett a drogériák szerepe növekszik hasonló ütemben, kilenc százalékos bővülést tapasztalhattunk az elmúlt évben. A hipermarketek stabilan őrzik pozíciójukat.

Promó mindenekelőtt?

A kereskedők rendszerint promóciókkal igyekeznek bővíteni fogyasztói bázisukat, hiszen a magyar fogyasztók kifejezetten árérzékenyek és promóció-keresők. 2015-ben Magyarországon csúcsot döntött a promóciós aktivitások és költések értéke, amit 2016-ban újabb rekord haladt meg: százból 74 vásárlót kimondottan érdekelnek a promóciók, és nagy hányaduk (65%) tisztában van az árakkal. Jóllehet, a kereskedők százmilliárdokat fordítanak promócióra, azok hatékonysága folyamatosan kérdéses. Továbbra is érdekes a vásárlási szokások átalakulása: 2016-ban a magyar fogyasztók közül 43% nyilatkozott úgy, hogy több prémium terméket engedhet meg magának, mint egy évvel korábban. Erősen érzékelhető tehát a prémium termékek iránti megnövekedett kereslet (11%) a top 10 termékkategóriában, ezzel szemben az olcsóbb termékeket 15 százalékkal kevesebben veszik az élelmiszerek esetében. Vegyi áruknál kilenc százalékkal emelkedett a prémium termékek forgalma.

A prémiumizáció tehát a növekedési potenciál egyik fontos eleme: minél vonzóbb egy-egy új termék a fogyasztók szemében, annál inkább hajlandóak az átlagosnál magasabb árat fizetni érte.  Az új trendekre (ínyenc, egészségtudatos és komfort) reflektáló termékek nem csak hozzáadott értékkel gazdagítják magát a márkát, hanem az eladást is jelentős mértékben „megnyomják”. Az innovatív termékek, leginkább a vegyi áruk esetében, közel kétszámjegyű piaci részesedést szereztek értékben tekintve.

A hazai kiskereskedelemben számos változás zajlik, melyek többsége pozitív irányba mutat. Bizakodóbb fogyasztók gyakrabban költenek, és mind nagyobb érdeklődést mutatnak a prémium kategóriájú és innovatív termékek iránt.

(Megjelent az Élelmiszer szaklapban)