Hírek és szakértelem

2009 óta nem látott magasságban a magyar fogyasztói bizalom
Cikk

2009 óta nem látott magasságban a magyar fogyasztói bizalom

Hetven ponttal újabb magasságra jutott a magyar fogyasztók bizalmi indexe 2017 második negyedévében. Európában ez az átlagos érték 85 pont, derült ki a Nielsen hatvanhárom országában végzett online kutatásából. A magyar eredmény 6, míg az európai 5 ponttal emelkedett. A globális fogyasztói bizalmi index jelenleg három pontos növekedéssel, 104-en áll.

Az európai országok második negyedévi eredményeit tekintve kiderül, hogy a régióban változatos a fogyasztói bizalom mértéke. Dánia 115 ponttal vezet, míg Görögország 52 ponttal sereghajtó, ám jellemzően mégis optimistább a kontinens, hiszen 33 országból 22-ben emelkedett az indexszám.

A közép-kelet-európai régióra nagyítva azt látjuk, hogy Csehország és Románia az európai átlag fölötti optimizmusról tesz tanúbizonyságot (Csehország 101 pont; -2 pont 2016 utolsó negyedévéhez képest; Románia 101 pont, +16), de nem lógatják az orrukat az osztrák (94 pont; +6) szomszédok sem. Szlovákia hozza a kontinens átlagát 85 ponttal (+3 pont).

Hasonlóan a múltbeli eredményekhez, a bizalmi index három kérdése közül a magyarok legoptimistábban személyes pénzügyi kilátásaikat ítélik meg: a válaszadók közel egyharmada (31%) véli jónak vagy kitűnőnek. Ez hét százalékpontos emelkedés 2016 utolsó negyedévéhez képest. Az európai átlag 44 százalék.

Bizakodóan állunk a munkahelyi kilátásokhoz is: a következő tizenkét hónapot illetően honfitársaink 27 százaléka pozitív a témában, ami kilenc százalékpontos növekedés a tavalyi év végével szemben. Ez 10 százalékponttal alatta marad az európai átlagnak, ami 37 százalék.

Derűlátóbbak lettünk vásárlás terén is. A magyar fogyasztók vásárlási kedve 5 százalékponttal 24 százalékra emelkedett, vagyis a felmérés időszakában a válaszadók mintegy negyede nyilatkozott úgy, hogy az időszak jó vagy kiváló a szükséges dolgok megvásárlására a következő 12 hónapban. Viszonyításul: az európai átlag 36 százalék.

“A fogyasztói bizalom világszerte zömében bizakodásra ad okot, a globális piacokon érezhetően derűlátóbbak az emberek” – mondta Suresh Ramalingam, Nielsen fogyasztói kutatásokért felelős vezetője. “A szigorú büdzsén túlmutató költések terén is javulást látunk.”

A Nielsen fogyasztói bizalmi indexe rákérdez a fogyasztókat a következő hat hónap során leginkább aggasztó területekre is. Az európaiak továbbra is leginkább a terrorizmustól tartanak, a válaszadók 27 százaléka nevezte meg elődleges vagy másodlagos aggályként, ez hat százalékpontos emelkedés 2016 utolsó negyedévéhez képest. A magyaroknál az egészséggel kapcsolatos félelmek vezetnek, százból 23 válaszadó nevezte meg mint elsődleges, illetve másodlagos félelmet. Európában másodikként nevezték meg az egészséggel kapcsolatos aggodalmat, míg harmadik helyen a munkahelyi biztonság végzett. A magyarok második főfélelme az adósság, ezt százból 22-en említették, míg a „bronzérmes” a munkahelyi biztonság lett.

Nyugtalanít bennünket még a gazdasági helyzet alakulása (17%), a munkahely-magánélet közötti egyensúly 16%), a bevándorlás (14%) és az iskolai oktatás és/vagy jóléti intézkedések kérdése is (14%). Emellett tartunk az elszabaduló élelmiszeráraktól is (13%).

Globálisan kitekintve az utolsó negyedévben a fogyasztói bizalom 104 ponton áll, ami három ponttal magasabb a tavalyi év utolsó negyedévi adatánál. A vizsgált 63 ország közül 41-ben magasabb év végi eredményt regisztrált a Nielsen, mint 2016 év végén. Észak-Amerika 117 ponton zárt, Ázsia és Óceánia szerény növekedés mellett 114 ponton áll. Latin-Amerika egy ponttal nőtt, így bizalmi indexszáma 85. Az Afrika–Közel-Kelet régióban ötpontos erősödést mért a Nielsen, így 88 ponton áll.

Módszertan

 A Nielsen globális felmérését a fogyasztói bizalomról és a költési hajlandóságról 2017. május 9-27. között végezték online, hatvanhárom országban. Az online felmérés módszertana rendkívül nagy spektrumú és globális elérést tesz lehetővé, ugyanakkor a jelenlegi internethasználók szokásait méri fel, nem a teljes lakosságét. A fejlődő piacokon, ahol az internetpenetráció növekedőben van, a válaszadók elképzelhetően fiatalabbak és jobb módúak az országos átlagnál. Három szub-szaharai afrikai országban (Kenya, Nigéria és Ghana) mobil kutatási módszert használtak, és ezek a számok nem szerepelnek a globális vagy Közel-Kelet-Afrika régiót érintő átlagokban.  A felmérés bevallásos viselkedési válaszokon alapul. A válaszadási attitűdök terén előforduló kulturális különbségek befolyásoló tényezők lehetnek az országokat érintő gazdasági kilátások kapcsán. A jelentésben olvasható eredmények nem kísérlik meg az efféle különbségek kontrollját vagy korrekcióját, ezért a különféle országok és régiók összehasonlítása során érdemes körültekintéssel eljárni, különösen regionális határok esetén.