INSIGHTS

Százmilliárd forint fölött költünk a szépségre
Hírek

Százmilliárd forint fölött költünk a szépségre

A régi mondást, miszerint a szépségért szenvedni kell, láthatóan felváltotta a mindenre megoldást nyújtó termékek áradata. A szépségápolási kategóriák a teljes vegyi áru-forgalom közel 40 százalékát adják, állapítja meg a Nielsen kiskereskedelmi indexe.

A top tíz szépségápolási kategória összforgalma 113 milliárd fölött áll, és több kategória rendkívül dinamikusan fejlődik. Értékbeli eladások szempontjából vezet a dezodor, ezt követi a tusfürdő, fogkrém, sampon, dekorkozmetikum, borotva, hajszínező, szappan, valamint az arc- és testápolók. 

A szépségápolási termékek között rengeteg újdonság és innováció jelenik meg a piacon, és ezek kifejezetten dinamikus ütemben fejlődnek. Kimagasló például a különféle arcmaszkok térnyerése, 2015-ról 2016-ra 34%-kal többet értékesítettek belőlük. A dekorkozmetikum sem szégyenkezhet: 2016. február és 2017. január között tízmilliárd forgalom fölött teljesített – ez az előző évi azonos időszakkal szemben értékben 16, míg mennyiségben 14 százalékos a növekedés. Nagy kedvencek közé tartozik továbbra is az alapozó, a szempillaspirál és a körömlakk. Népszerűek a szemceruzák és a rúzsok is. Lendülettel jönnek fel a szemöldökceruzák és a pirosítók.

A legjobban növekvő top tíz szépségápolási kategóriába tartozik még az elektromos fogkefe is: tavaly 14%-kal nőtt értékbeli eladásuk. Nem szeretjük a narancsbőrt sem: a narancsbőr elleni készítmények is kétszámjegyű növekedést produkáltak. Jön fel továbbá az arctisztító, szájvíz, borotvakészlet, parfüm, fogkefe és az intim törlőkendő is.

A tusfürdők is töretlenül népszerűek: 7 százalékos értékbeli, 6 százalékos mennyiségi növekedés mellett közel 18 milliárd forintos forgalmat bonyolítottak 2016. február és 2017. január között. A kimondottan férfiaknak vagy nőknek szánt termékek is megtalálták a helyüket a piacon: az összforgalom 81 százaléka ezekből a termékekből fogy.

A kelendő dekormozmetikumok eltávolítására használatos arclemosó szegmens sem szégyenkezhet: 18%-kal ugrott meg mennyiségi eladásuk, értékben pedig 11%-kal. Hozza a papírformát az arc- és arcápolási termékek piaca is: mennyiségben 13 százalékkal több fogyott belőlük, míg értékben 5 százalékos növekedést regisztrált a Nielsen kiskereskedelmi indexe, amellyel így hétmilliárdot hasít ki a teljes piacból.

Az egészségtudatosság mint trend leképeződik a különféle, ún. terápiás termékek piaci fellendülésében is. Jó példa erre például a célzott, terápiás fogkrémek iránti fokozott kereslet, vagy a kimondottan anti-ageing szegmens erőre kapása az arcápolási termékek között. De ugyanitt említendő például a koffeines sampon szegmens részesedésének 1-ről 5 százalékra emelkedése 2015-ről 2016-ra.

Emellett mind fontosabb a tartós hatású termékek szelete is: például a 24H és 48H dezodorok együtt több mint 1/3-át adják a teljes kategória eladásnak. A nagy kiszerelésű, 400ml-nél nagyobb tusfürdők jelentősen húzzák fel a kategória egészét.

A magyar vásárlók jellemzően nyitottak az újdonságokra: A Nielsen egyik 2015-ös, internetes vásárlásokat vizsgáló globális felmérése szerint a magyarok 27 százaléka vásárolt már szépség- és testápolási terméket a világhálón, ezzel közelítünk az európai átlaghoz (33%). Az szépségápolási termékek online vásárlása iránt olyannyira fogékonyak a magyarok, hogy tízből négyen ugyanolyan gyakran költenek hagyományos és virtuális boltban egyaránt. A szépségápolási termékek értékesítési csatornái között azért továbbra is a drogáriák dominálnak Magyarországon.

Szépségápolási termék vásárlásakor a fogyasztói döntés meghozatala előtt a magyarok harmada (31%) szereti saját szemével az üzletben megtekinteni a kívánt terméket, és ugyanekkora a kuponos-kedvezményes honlapok vonzereje is. Az ismerősök, barátok ajánlása is erősen befolyásolja, mi kerül végül a kosárba, tízből hárman kifejezetten erre alapozzák döntéseiket. A magazinok, újságok vizuális és tartalmi ingerei sem elhanyagolható mértékben, 28%-kal hatnak a kozmetikumok, bőrápoló termékek fogyasztóira.