Sajtószoba

MAGYARORSZÁGON A FOGYASZTÓK KÖZEL FELE NYITOTT ÚJ TERMÉKEKRE, HASONLÓAN AZ EURÓPAI ÁTLAGHOZ

Élelmiszer-kiskereskedelmünkben évente átlag 32 500 új termék jelenik meg, és tizenkét hónap után mintegy 8 ezer marad a piacon – Barta Mónika, a Nielsen ügyfélkapcsolati igazgatója

Az internet fontos információforrás a piaci újdonságokról való tájékozódásban

Budapest, 2015. június 23. – A magyar fogyasztók új termékek iránti nyitottsága átlagosnak tekinthető Európában. Ugyanis nálunk egy felmérés során a megkérdezettek 45 százaléka mondta, hogy legutóbbi vásárlása során vett olyan új terméket, amit korábban nem. Ez harmincegy európai ország átlagában majdnem ugyanannyi, 44 százalék. A többség tehát megszokott, számára ismert árucikkeket választott. Egyebek között ezt állapította meg a Nielsen fogyasztói információkat és ismereteket szolgáltató vállalat világszerte hatvan országban végzett kutatása.

Világviszonylatban ennél kisebb fogékonyságot az újdonságokra Észak-Amerikában regisztráltak, 31 százalékkal. A válaszadók többsége legutóbbi boltlátogatása alkalmával vásárolt valamilyen új terméket Ázsiában és Óceániában (69%), Afrikában és Közép-Keleten (57%), valamint Latin-Amerikában (56%) is.

„A fejlődő országok jelenthetnek vonzó piacot új termékek bevezetéséhez, egyrészt lakosságukon belül a fiatalok magas részaránya miatt, másrészt mert növekszik a középosztályuk, és erősödik étvágyuk a ’megfizethető luxusra” – mondja Rob Wengel, a Nielsen szenior alelnöke, USA-beli innovációs igazgatója.

Erős versenyben a márkák világszerte

Új termékek térnyerésének egyik akadálya általában, hogy a márkatermékek erős versenyben állnak, az élelmiszerboltok polcai pedig zsúfoltak. Ez is közrejátszik abban, hogy a piacra bevezetett újdonságok nagy többségét már az első év végén kivonják a forgalomból, mert alacsony irántuk a kereslet.

„Rendkívül magas a kudarcot valló új árucikkek aránya, pedig a siker nem a véletlen műve” – állapítja meg Johann Sjöstrand, a Nielsen szenior alelnöke, egyben európai innovációs igazgatója. – „Hogy egy innováció beválik-e a piacon, az nem egyszerűen szerencse vagy éppen zsenialitás eredménye. Egy termék piaci bevezetésében sokkal inkább összegeződik egy szervezet koncentrált tevékenysége, újítások iránti elkötelezettsége, kreatív marketingje, hatékony vezetése, valamint annak mély megértése, hogy mi motiválja a fogyasztókat, mit kedvelnek”.

Barta Mónika, a Nielsen magyarországi vállalatának ügyfélkapcsolati igazgatója a magyar helyzetről azt mondja: „Az élelmiszer-kiskereskedelmünkben felbukkanó új termékek 55 százaléka marad meg a piacon hat hónap elteltével is, míg egy év után már csak minden negyedik kapható a Nielsen Nemzetközi Innovációs Jelentése alapján. Ez Magyarország esetében azt jelenti, hogy az évente megjelenő átlag 32 500 új termékből mintegy 8 ezer cikkelem marad a piacon tizenkét hónap után”.

Hogyan fedezik fel az új termékeket a fogyasztók?

Nálunk, ha valamilyen újdonság jelenik meg az élelmiszer-üzletek kínálatában, arról a válaszadók legnagyobb része, 57 százaléka ismerősöktől vagy családtagoktól értesül. Utána következik, 50 százalékos említéssel, hogy boltban látja az új terméket; 48 százalék hírforrása pedig, hogy aktívan keres információkat az interneten; utána tévéreklámot 45 százalék mondott.

Ugyanez a négy információforrás számít legfontosabbnak, hasonló sorrendben átlagosan Európában is. Földrészünkön legtöbben szintén ismerősöktől vagy családtagoktól hallanak új termékekről (58 százalék), boltban látja (56), internetről tájékozódik a válaszadók 49 százaléka, míg tévéreklámban 45 százalék hallott róla.

Ha a világ hatvan országának átlagában nézzük a fenti négy tájékozódási lehetőséget, akkor a tévéreklám nagyobb szerepet játszik. Vezet ugyan a szájpropaganda, azaz ismerősök és családtagok ajánlása 56 százalékkal. Második viszont a tévéreklám, 52 százalékos említéssel. Utána következik, hogy boltban látják az új terméket 48, továbbá az internetes keresés 44 százalékkal.

Figyelemre méltó, hogy a globálisan legtöbbek által említett kilenc információforrás közül négy is kapcsolódik valamilyen internetes platformhoz: az említett interneten való keresés mellett posztolás közösségi médiában (globálisan átlag 26, Magyarországon 33 százalék); internetes reklám (globálisan 26, nálunk 24 százalék); márka vagy gyártó web oldala (globálisan 25, nálunk 31 százalék).

Még a top kilencbe tartozik a termékminta is, (globálisan átlag 31, nálunk 29 százalékos említés), valamint újságok/magazinok (globálisan 27, nálunk 26 százalék).

Újdonságok nem csak a fiataloknak

Habár a legifjabb megkérdezettek közül többen mondták, hogy vettek új terméket legutóbbi vásárlásuk során, mint az idősebbek, azért mégsem lehet kijelenteni, hogy életkor szempontjából az innovációk korai elfogadói kimondottan fiatalok lennének.

Például az új termékek leglényegesebb jellemzői egyformán fontosak globálisan mindegyik korcsoportban. Könnyebb elérhetőség, amibe az alacsonyabb ár is beletartozik (világátlag 23%), kényelmes (22%), ismert márka (21%), újszerűség (20%) – ezek egy újdonság vásárlásának legtöbbek által említett okai.

Az innovációk vásárlási indokainál Magyarországon is a könnyebb elérhetőség viszi el a pálmát (33%), majd az újszerűség (32%) következik, és hogy „valaki ajánlotta nekem” (27%).

Arra a kérdésre, hogy a boltokban milyen új terméket szeretne látni, amilyen még nincs, világszerte átlag legtöbben az elérhető áron legyen szempontot említették (43%), majd azt, hogy kapcsolódjon az egészséghez és a jó közérzethez (29%), természetes hozzávalókból készüljön (28%), megkönnyítse a fogyasztók életét (27%), valamint vegye figyelembe a környezetvédelem szempontjait (26%).

Magyarországon elérhető árakon kínált újdonságokat kívánnak legtöbben (60%), aztán természetes alapanyagokból készült termékeket (40%), majd az egészséges életstílusba tartozó árucikkeket (37%).

Módszertan

A Nielsen globális felmérését az innovációk fogyasztói megítéléséről 2015. február 23.-március 13. között végezték. Több mint 30 ezer internetet használó fogyasztót kérdeztek meg hatvan országban; Európa mellett Ázsiában és Óceániában, Észak- és Dél-Amerikában, Közép-Keleten valamint Afrikában.

A minta mindegyik országban reprezentatív az Internet-használók kora, valamint neme szempontjából, és maximális hibahatára plusz-mínusz 0,6 százalék. A felmérés csak az Internet-hozzáféréssel rendelkezők fogyasztási szokásait veszi számba. Az Internethez hozzáférők aránya országonként változik. A Nielsen a kutatást csak olyan országokban végzi, ahol az Internet penetrációja legalább 60 százalék vagy minimum 10 millió lakos rendelkezik Internet-hozzáféréssel.

Kínában a fogyasztói bizalmi index felmérését speciális módszerrel végezte a Nielsen, 3 500 személy megkérdezésével. A Nielsen Globális Omnibusz Kutatása 2005-ben indult.

A Nielsenről

A Nielsen (a New York-i tőzsdén NLSN néven jegyzett) globális teljesítmény-optimalizáló vállalat. Teljes körű képet nyújt arról, hogy a fogyasztók mit néznek („Watch” üzletág) és mit vásárolnak („Buy” üzletág).  A Nielsen „Watch” részlege a médiával és reklámozással foglalkozó ügyfelek részére a teljes közönségről biztosít mérési szolgáltatást a tartalom fogyasztására alkalmas összes eszköz (videó, audió, szöveg) tekintetében. A Nielsen „Buy” részlege a napi fogyasztási cikkek gyártóinak és kereskedőinek nyújt a szektorban egyedülálló, átfogó képet a kiskereskedelem teljesítményéről.  A „Watch” és a „Buy” kutatásokból, valamint más adatforrásból származó információk integrálásával a Nielsen ügyfelei számára a teljesítményüket még inkább segítő, világszínvonalú mérést és elemzést biztosít. A Nielsen több mint 100 országban van jelen, és így a világ lakosságának 90 százalékát fedi le. Szerepel a Nielsen szerepel az USA-beli Standard&Poors pénzügyi szolgáltató cég 500-as listáján, amelyből az USA tőzsdei indexét számítják.