Sajtószoba

Megint nőtt a magyar fogyasztói bizalmi index

SAJÁT SZEMÉLYES PÉNZÜGYEIKET LÁTJÁK OPTIMISTÁN LEGNAGYOBB ARÁNYBAN

Terrorizmus és bevándorlás a legnagyobb gondok közé került világszerte a negyedik negyedévben
„Amikor a fogyasztók bizalma egyre nagyobb, azt tükrözi a kiskereskedelem növekedése is”
Szűcs-Villányi Ágnes, a Nielsen osztályvezetője

Budapest, 2016. február 2. – Újra nőtt Magyarországon a fogyasztói bizalmi index: a negyedik negyedévi 63 pont kettővel több, mint a harmadik negyedévben. Ezzel ahhoz a huszonhat országhoz tartozunk, ahol emelkedett a mutató, míg a további harmincöt vizsgált országban változatlan maradt vagy csökkent. Többek között ezt állapítja meg a Nielsen fogyasztói információkat és ismereteket szolgáltató vállalat globális kutatása.

Hazánkban a tavalyi első negyedévihez képest figyelemre méltóan, nyolc ponttal növekedett az index a negyedik negyedévi 63-ra.

Ha megnézzük az index három összetevőjét, a magyarok legnagyobb aránya az anyagiakkal kapcsolatban optimista; a válaszadók 27 százaléka látja személyes pénzügyi helyzetét kisebb-nagyobb mértékben jónak a megkérdezést követő tizenkét hónap során. Arányuk három százalékponttal nagyobb, mint a harmadik negyedévben.

Szintén három százalékponttal többen tartják a munkahelyi kilátásokat többé-kevésbé jónak egyik negyedévről a másikra; mégpedig a magyar válaszadók 17 százaléka.

A magyarok vásárlási kedvénél korábban növekedést tapasztaltak, ami most megállt A válaszadók harmadik negyedévihez hasonló aránya, 21 százaléka tartja a jelenlegi időszakot megfelelőnek arra, hogy megvegye, amire szüksége van; figyelembe véve az árakat és saját pénzügyi lehetőségeit.   

„Amikor a fogyasztók bizalma egyre nagyobb, azt rendszerint tükrözi az élelmiszer-kiskereskedelem növekedése is” – állapítja meg Szűcs-Villányi Ágnes, a Nielsen osztályvezetője. – „Hazánkban mennyiséget tekintve a forgalom 2008-ban kezdett csökkenni hat éven keresztül negyedévről negyedévre, majd csak 2014-ben kezdett újra emelkedni, és azóta a kedvező trend folyamatos. Sőt, a magyar élelmiszerboltok bevételének növekedési aránya Európában bekerült a legjobb három közé a legutóbb felmért hat negyedév során”.

A világ régióit tekintve, pozitív trend egyedül Európában jellemzi a fogyasztók bizalmát, ha összehasonlítjuk az első negyedévi átlagot a negyedikével: földrészünkön ugyanis az átlag 77 pont után 81 lett. Ázsia-Óceánia középértéke változatlanul 107. A többi régió pedig kisebb átlagos bizalommal zárta az évet, mint amekkorával kezdte. Így összességében a vizsgált hatvanegy ország 97-es globális indexe két ponttal kisebb a harmadik negyedévinél, és ugyanakkora lett, mint év elején.

Földünk legnagyobb gazdaságai közül a negyedik negyedévi indexek: Kína 107, Egyesült Királyság 101, USA 100, Németország 98 és Japán 79.

„Múlt évben a bizalom szintjének eltérései kifejezik azt a sokféle szempontot, ahogyan a fogyasztók érzékelik a gazdasági élet eseményeit saját régióikban és globálisan” – állapítja meg Louise Keely, a Nielsen szenior elnökhelyettese, a Nielsen holdinghoz tartozó, fogyasztói kereslet változásait kutató Demand Institute elnöke. – „Sok fejlődő piac lassan növekszik, habár nem mindegyik, és ennek megfelelően különböznek a bizalom trendjei. Az európai fogyasztók összességében viszonylag rugalmasak maradtak, annak ellenére, hogy folytatódik a gazdaság bizonytalansága. Ugyanakkor a világgazdaság viszonylag derűs pontja az USA, ahol a fogyasztók óvatos optimizmussal tekintenek közeljövőjükre”.

Befolyásolják a vásárlási kedvet az emberek aggodalmai is. Például soha nem látott magas arányt ért el Észak-Amerikában és Európában az olyan fogyasztók az aránya, akik a terrorizmust tartják első vagy második legnagyobb gondjuknak; 27, illetve 22 százalék. Ezek a mutatók mindkét régióban magasabbak, mint a gazdaság miatt érzett aggodalom esetében. .

Magyarországon a válaszadók 13 százalékának első vagy második fő gondja a terrorizmus. Ez a szám hét százalékponttal nagyobb, mint a harmadik negyedévben. Kiemelkedik a felmért országok közül Törökországban a negyedik negyedévi 56%; növekedés szempontjából Izrael (43% +24 százalékpont a harmadik negyedévhez viszonyítva), Egyesült Királyság (32% +11 pont) és az USA (29% +15 pont).

Bevándorlást említettek első vagy második legnagyobb gondjukként kiemelkedő mértékben az USA mellett az érintett közép-európai és skandináv országok válaszadói. Arányuk az USA-ban (32% +26 százalékpont a harmadik negyedévivel szemben). Európában említést érdemel a válaszadók magas aránya miatt Csehország (36%), Svédország (28%), Németország (27%), Ausztria és Norvégia (26-26%), Svájc (22%) valamint Finnország (21%). Ezek a mutatók általában jelentős növekedést jeleznek.

Magyarországon fordított a trend. Nálunk ugyanis a harmadik negyedévben csak a munkahelyek biztonsága miatt aggódtak többen (27%), mint a bevándorlás miatt, (21%). Viszont az utolsó negyedévben hátrább került a bevándorlás a negyedik helyre a fő gondok legutóbbi rangsorában, 18 százalékos említéssel. Megelőzi az adósság (22%) mellett a munkahelyek biztonsága (21%) és az egészség (20%) is.

„Terrorizmus és bevándorlás miatt a fogyasztók aggodalmai azokban az országokban nőttek, amelyeket leginkább érintettek a kapcsolódó események az utóbbi időben” – mondja Louise Keely. – „Továbbra is figyeljük azokat a hatásokat, amelyeket ezek a demográfiai és politikai jelenségek esetleg gyakorolnak a fogyasztók vásárlásaira. Általában jelentős és váratlan események tudnak legtöbbet ártani a fogyasztóknak”.

Gazdasági válságban látja saját országát világszerte a válaszadók átlag több mint fele (55%), Európában átlagosan 64, Magyarországon pedig a megkérdezettek 67 százaléka.

Azok az országok, ahol a válaszadók több mint 90 százaléka szerint van országa gazdasági válságban, a következők: Venezuela (96%), Ukrajna (95%) és Brazília (93%). Legkisebb, 40 százalék alatti az arány pedig Kínában (29%), Csehországban (33%), Dániában (34%), Új-Zélandon (37%) valamint Németországban (38%).

Módszertan

A Nielsen globális felmérését a fogyasztói bizalomról online módszerrel végzik. Amíg témák óriási dimenziója mellett globális hatókört tesz lehetővé az online módszer, addig csak az internet használók szempontjaira és szokásaira enged rálátást, nem pedig a teljes népességére.

Fejlődő piacokon, ahol az internet penetráció még növekszik, a fiatal felhasználók tábora nagyobb és tagjai tehetősebbek, mint átlagosan az ország teljes népessége. Három szubszaharai afrikai országban, (Kenya, Nigéria és Ghana) mobil kutatási módszert használtak. Így az ottani eredményeket nem foglalja magában sem a globális sem a Közép-Kelet/Afrika régió átlaga, ami szerepel ebben a közleményben. Azon kívül a megkérdezés során kapott válaszok inkább a magatartásra vonatkozó állítások, mint pontosan felmért adatok. Kulturális különbségek is szerepet játszanak az egyes országok eredményeivel kapcsolatban. Ezeket a különbségeket a feltárt eredmények nem veszik figyelembe. Ezért célszerű körültekintően eljárni egyes országok és régiók eredményeinek összehasonlításánál, különösen régiók tekintetében.

A Nielsenről 

A Nielsen Holdings Rt. (a New York-i tőzsdén: NLSN) teljesítményt optimalizáló globális vállalat, amely átfogóan értelmezi, hogy a fogyasztók mit néznek és vásárolnak. A Nielsen nézési (watch) szegmense a média és a hirdető ügyfeleknek nyújt mérési szolgáltatásokat mindazokról az eszközökről, amelyeken tartalmat (video, audio, szöveg) fogyasztanak. A vásárlási (buy) szegmens a csomagolt élelmiszerek gyártóinak és kereskedőinek kínálja az ágazatban egyedülálló globális áttekintést a kiskereskedelmi teljesítmények mérése alapján. A nézési, vásárlási információk integrálásával, továbbá más adatforrásokból a Nielsen világszínvonalú mérési adatokat és elemzéseket bocsát ügyfelei rendelkezésére, hogy támogassa őket teljesítményük javításában. A Nielsen szerepel az USA-beli Standard&Poors pénzügyi szolgáltató cég 500-as listáján, amelyből az USA tőzsdei indexét számítják. Tevékenysége több mint száz országban lefedi a világ népességének 90 százaléknál nagyobb részét. További információkért kérjük, látogasson el honlapunkra: www.nielsen.com