Sajtószoba

Leginkább utazásra költenek az interneten a magyarok

A magyarok 39%-a könyvet, zenét és papírárut vásárolt már online, friss árut mindössze 6%-uk vett az interneten

Európában javarészt divatárut (52%), könyvet, zenét (49%) és utazást (47%) vásároltak már a világhálón

Budapest, 2016. február 9. – Mindinkább elmosódik a hagyományos és az online vásárlói platformok közötti határ, és azok a fogyasztók, akik korábban már vásároltak tartós terméket vagy szolgáltatást az interneten, jellemzően hajlamosabbak még több pénzt elkölteni a világhálón. Többek között ez derül ki a Nielsen globális e-kereskedelemmel kapcsolatos felméréséből, amely szerint a válaszadók 91 százaléka vásárolt már a neten.  Ez a szám Magyarországon 87 százalék. A boltokban használatos vásárlásösztönző digitális technológiák népszerűsége is emelkedik; a fogyasztók nyitottak az online és mobil kuponok felhasználására, és hűségprogram-alkalmazások letöltésére is.

A vásárlási szokások átalakulásának eredményeként a hagyományos kereskedők fokozatosan erősítik online jelenlétüket, míg az eddig kizárólag virtuálisan működő webáruházak valódi üzleti egységeket nyitnak. A valóságos vs. virtuális boltok összevetés immár a múlté: a valóságos és virtuális boltok szimbiózisa sokkal helytállóbb.

Európában vezet az utazások online foglalása 67%-kal, ezt a válaszadók döntő többsége végzi inkább az interneten, a válaszadók negyede (26%) online és utazási irodán keresztül is foglalja le nyaralásait, és csupán 7%-uk ragaszkodik az utazási irodához. A magyaroknál ez a szám kiugróan magas: száz honfitársunkból 78 online foglalja le jegyeit, illetve a szállását. Rendezvényekre jegyet az európaiak 57%-a vált online, 34%-uk vallja, hogy is-is vásárol, azaz a világhálón és/vagy jegyirodában. Dobogós helyen végeznek Európa-szinten a videojátékokkal kapcsolatos termékek, ezt a válaszadók 56%-a inkább a neten veszi meg. Magyarországon ezzel szemben a harmadik helyen az étel házhozszállítás végzett: ezt honfitársaink mintegy fele (49%) végzi az interneten keresztül.

„A marketingszakemberek tisztában vannak azzal, hogy digitális eszközökkel újszerű és innovatív módon érhetik el a vásárlókat, és a jövőben ily módon tudnak hatni a fogyasztói döntésekre” – mondta Kristen Cocco, a Nielsen globális e-kereskedelmi mérésért felelős alelnöke. „Ahhoz, hogy a befektetés egy ilyen többcsatornás környezetben minél inkább megtérüljön, a vezető márkáknak és kereskedőknek jól kell ismerniük vásárlóikat. Tudniuk kell az igényeiket keresleti oldalról, tudniuk kell, hogy mit, hogyan és mi alapján vásárolnak online és hagyományos üzletekben.”

Divatáru vásárlásakor a fogyasztók körében az adott bolt honlapja (43%) és maga az üzlet (39%) bizonyul legfontosabb információforrásnak Európában, fogyasztói elektronika esetén ez az arány 43% és 38%. A márkák honlapját vásárlás előtt kategória szerint a fogyasztók 24, illetve 36 százaléka böngészi át döntéshozatal előtt. Szépség- és testápolási termékeknél messze a hagyományos bolti tájékozódás vezet 37%-kal, míg az ismerősök ajánlására a potenciális vásárlók 24%-a hallgat.
Frissáru vásárlása esetén jóval óvatosabbak vagyunk Európában: a válaszadók 42%-a boltokból tájékozódik, és ezzel toronymagasan elhúz a szájmarketing mellett (20%). Honfitársaink hozzáállása is hasonlóan körültekintő, ugyanakkor mi odafigyelünk a szórólapokon kapott információkra is (32%).

A friss zöldség-gyümölcs, hús- és pékáru online értékesítésének ösztönzője lehet a pénzvisszafizetési garancia, amennyiben a kiszállított termék nem felel meg az elvárásaiknak: ez bizonyul a leghatékonyabb vonzerőnek a „kipróbálók” (korábban már vásároltak online, de régebben) és a „fontolgatók” (jelenleg nem vásárolnak a neten, de hajlandóak lennének rá) körében. Ezek az eszközök a magyarok esetében még erősebb ösztönzők lehetnek, mint az európai átlagvásárló számára.

A vásárlást segítő, boltokban használatos, ún. in-store és digitális technológiák még nem számítanak elterjedtnek, de mindinkább teret nyernek, ami nemcsak a vásárlói kosár méretének növekedését, hanem a bevonódást, a fogyasztói élményt és a boltban eltöltött idő mennyiségét is emeli. Az online- és mobilkuponok térnyerése is folyamatos, és mind több fogyasztó hajlandó letölteni egy-egy kereskedő hűségprogramra kifejlesztett alkalmazását.  A mobil-bevásárlólisták is mind népszerűbbek.

###

MÓDSZERTAN

A Nielsen Globális összekapcsolt kereskedelmi felmérését több mint 30 000 ember bevonásával végezték 63 országban: Ázsiában, Európában, Latin-Amerikában, Közel-Keleten, Afrikában és Észak-Amerikában 2016. október 31. és november 18. között.  A felmérésben olyan internethasználók vettek részt, akik beleegyeztek a részvételbe, és a mintavételben arányosan jelenik meg az egyes országok nemre és életkorra jellemző aránya. Az internethasználók az adott országra való reprezentatív leképződése érdekében lettek súlyozva. Mivel a mintavétel beleegyezéses alapon készült, elméleti mintavételi hibaszámításra nincs lehetőség. Ugyanakkor azonos nagyságú felmérésnél a valószínűségi mintánál ±0,6%-os hibahatár van bekalkulálva globális szinten. Az internethez hozzáférők aránya országonként változik. A Nielsen a kutatást csak olyan országokban végzi, ahol az internet penetrációja legalább 60 százalék vagy minimum 10 millió lakos rendelkezik internet-hozzáféréssel.