INSIGHTS

Mire figyel a fogyasztó?
Hírek

Mire figyel a fogyasztó?

Régi igazság, hogy a fogyasztók vásárlási hajlandóság előre jelzi a fogyasztási trendeket az elkövetkező 6-12 hónapra. A vásárlói hangulat megértéséhez továbbá fontos az is, hogy  miként értékelik munkahelyi kilátásaikat és személyes pénzügyi kilátásaikat. Ennek egyik rendszeres indikátora a Nielsen-féle fogyasztó bizalmi index, amelyet negyedévente több ezer válaszadó bevonásával végzünk.

A legutóbbi, 2016 utolsó negyedévi jelentés szerint az európai fogyasztók általános bizalmi indexe 81 ponton áll, ám régiónkat közelebbről nézve is erős szórás szemtanúi vagyunk. Közép-Kelet-Európában Csehország listavezető 103 ponttal (+4), Lengyelország enyhe csökkenéssel (-3) 88 ponttal követi. Románia is csökkent (-2), így jelenleg 85 ponton áll, Szlovákia egy ponttal emelkedett, ezzel 82 ponton áll. A bolgárok kilencpontos csökkenéssel 75 ponttal következnek, Horvátország 69 ponton áll (-4).

Magyarországon változatlan szinten áll a magyar fogyasztók bizalmi indexe a mért időszakban: hasonlóan a harmadik negyedévi eredményhez 64 ponton áll, és ezzel stabilizálódott a 2015 második felére elért hatvan pont feletti eredmény. Mögöttünk 62 ponttal Szlovénia a régiós sereghajtó.

Vásárlói hajlandóság

A személyes pénzügyi kilátások alapvetően befolyásolják a fogyasztói viselkedést. A kérdésre, hogy „Ön szerint milyen lesz személyes anyagi helyzete az elkövetkező 12 hónapban”, a csehek a leginkább derűlátóak: 61 százalékuk nyilatkozott úgy, hogy szerinte anyagi helyzete jó vagy kiváló. Ezzel az állítással a magyarok pontosan egynegyede ért egyet (25%), ami egy százalékpontos emelkedés az előző negyedévhez képest.

A kiválónak vagy jónak nevezte az időt az európai válaszadók 34%-a arra kérdésre, hogy mennyire alkalmas az idő arra, hogy a számukra szükséges dolgokat megvásárolják.  A csehek és a románok az európai átlagot meghaladó mértékben nyilatkoztak pozitívan. A magyar fogyasztók vásárlási kedve is némileg mérséklődött: a felmérés időszakában a válaszadók 19 százaléka nyilatkozott úgy, hogy az időszak jó vagy kiváló a szükséges dolgok megvásárlására a következő 12 hónapban. Ez 4 százalékkal marad el a harmadik negyedévi eredményektől.

A Nielsen ezek mellett rákérdez egyéb, a lakhatási– megélhetési költségeken túl történő pénzköltési szokásokra. A kérdésre, ami a megmaradt pénz felhasználását firtatja, az európaiak átlagosan 36%-a válaszolt úgy, hogy megtakarítja a megmaradt összeget. Százból harmincnégyen új ruhát vásárolnak, míg harmaduk (33%) nyaralásra költi pénzét. A lengyelek imádnak szórakozni, 31%-kal a régió legbulisabb nemzete. A szlovákoknak viszont (a megtakarítás után) az otthonuk szépítésére meg el a megmaradt pénzük, 37%-uk ebbe invesztál. A magyar szokások teljesen eltérőek: ha marad pénze, a magyarok kicsit több mint negyede (26%) otthonát csinosítja, megtakarítási céllal a válaszadók 25%-a tesz félre, ezt követi az adósságrendezés 23%-kal. A felmérésben résztvevők mintegy harmada (31%) nyilatkozott úgy, hogy sosincs megmaradt pénze, amellyel szabadon rendelkezne (az európai átlag 19%).

Többször vásárol a magyar, és alkalmanként kevesebbet költ

A kiskereskedelem piaci dinamikájában és a vásárlási szokásokban 2016-ban bekövetkezett változások új trendeket vázolnak fel. A megelőző évvel összehasonlítva optimistábbak vagyunk, és ez tükröződik a költésekben is. Értékben 4,5 százalékkal nőtt a magyarországi kiskereskedelem forgalma 2016 utolsó negyedéve során az előző év azonos időszakához képest a Nielsen által mért élelmiszer- és vegyiáru-piacon. Ezzel jócskán elhúzunk az európai 1,8%-kos utolsó negyedévi átlag mellett.

A vásárlási szokások is formálódnak: egyre csökken azok aránya, akik szűkös pénzügyi keretet szabnak maguknak háztartási és vegyi áruk vásárlásakor és szigorúan ragaszkodnak az előzetesen összeállított bevásárlólistához. A tendencia pozitív: míg 2014-ben a fogyasztók 73%-a rendelkezett szűk büdzsével, ez 2015-ben 53%-ra, míg 2016-ban 38%-ra süllyedt. Ez megnyilvánul a Nielsen fogyasztói bizalmi indexében is, mely szerint már nem az eladósodástól tartanak leginkább honfitársaink (jelenleg 23%-kal a harmadik vezető aggodalom).

Az optimizmus a vásárlásokat illető preferenciák átrendeződésén is tükröződik: a vásárlók számára egyre fontosabb az adott bolt rendezettsége és a kellemes környezet.

(Megjelent az Élelmiszer szaklapban)